Zsigó Róbert minderről a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) az "Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban" című szakmai konferenciáján beszélt. Emellett elmondta még: több mint 200 vállalatot tartanak nyilván az ágazatban, mintegy 5 ezer foglalkoztatottal. Az ágazat összesített árbevétele – a jelenlévő, szerteágazó tevékenységet folytató multinacionális vállalatoknak is köszönhetően – 2018-ban meghaladta a 211 milliárd forintot, nyeresége pedig több volt 9 milliárd forintnál.
Az iparági külkereskedelem hasonlóan biztató képet nyújt. Az export mind mennyiségben, mind értékben növekedett. A csokoládékészítmények exportja közel 30 millió euróval – mintegy 10 milliárd forinttal –, importja pedig mintegy 60 millió euróval – azaz mintegy 20 milliárd forinttal - emelkedett 2018-ban a 2014-es adatokhoz képest.
Az államtitkár utalt arra, hogy lassú, de egyértelmű változás figyelhető meg a magyar csokoládéfogyasztási szokásokban. Úgy fogalmazott: „Gombóc Artúrt ma már nem vennék fel táplálkozási tanácsadónak Magyarországon”. Vagyis – mint mondta – a bármilyen csokoládé nagy mennyiségű fogyasztásától a kisebb mennyiségű, de magasabb minőségű termék vásárlása irányába mozdult el a belföldi kereslet.
Ez jó hír – szögezte le az államtitkár -, főként a jelentős számú prémium és kézműves termékeket is előállító cégnek, mint amilyen a Szerencsi Bonbon vagy az egri Stühmer. Hozzátéve: a kedvező széljárást azonban technológiai fejlesztésekkel, izgalmas termékkínálattal be is kell fogni a vitorlába.
Az ötleteket ugyan nem az unió és nem az állam adja, de a megvalósításukban, (a versenyképesség növelésében) segíthetnek az ágazatban elérhető támogatások – hívta fel az érintettek figyelmét Zsigó Róbert. Jelezte egyben azt is: bízik benne, hogy a következő uniós költségvetés időszakára tervezett fejlesztési támogatásokkal, illetve azok kombinációjával az édességgyártás hazai szereplői is élni tudnak.
Az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása és a szemléletformálás előmozdítása meghatározóak lehetnek az ágazat számára, mert mind a termékeket, mind csomagolást érintő innovációban eddig is komoly eredmények születtek. Így minden esély megvan arra, hogy újabb beruházásokkal, megfelelő piaci stratégiával a térség hazai és külföldi tulajdonú vállalatai is tartós növekedési pályán maradjanak – jelentette ki.
Zsigó Róbert emellett emlékeztetett: az erősödő magyar gazdaság és az emberek növekvő reáljövedelme a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is bővítik, ugyanis idén csak az első félévben több, mint 5 százalékkal nőtt az ágazat cégeinek értékesítése. A mezőgazdasági termelők számára ez rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent számukra is – hangsúlyozta.
Az államtitkár aláhúzta: a magyar kormány 2015 óta stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart, és ennek megfelelő fejlesztéspolitikát valósít meg az agrárium egészében. A magyar gazdaság és az élelmiszeripar olyan korszakban van, amelyben egyre több vállalkozó tapasztalja, hogy elérhet magasabb termékminőséget, piacra vezethet új terméket, automatizálhat egyes folyamatokat, növelheti az élelmiszerbiztonságot, és így új piacokat is megcélozhat.
Szólt arról is, hogy a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több, mint a felét az agrárium adta, ami jól jelzi az agrárium helyét a magyar gazdaságban. Az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen növekedett 2010 óta. Az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2 800 milliárd forintról közel 4 ezer milliárd forintra mintegy 50 százalékkal nőtt. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is.
Az élelmiszeripar tekintetében a 2021-2027 ciklusban az eddigi tapasztalatokra építve, az ágazat szereplőivel és érdekképviseleteivel konzultálva a kormány támogatja többek között az innovatív élelmiszeripari fejlesztéseket. Emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartja a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelt szerepet kap a fogyasztói tudatosság fokozása, a szemléletformálás, amely többek között az élelmiszerpazarlás csökkentését, az egészséges életmód népszerűsítését, a minőségi és tudatos élelmiszerfogyasztást kívánja segíteni. Az agrártárca – a kormány elképzeléseinek megfelelően – támogatni kíván minden méretű vállalatot, az előállított termék jellegétől függetlenül. Ennek alapján minden kapcsolódó lehetőséget az élelmiszeriparra is ki kívánnak íratni, akár hazai, akár uniós forrásról legyen is szó – tette hozzá.
A belföldi édességpiac a mennyiséget tekintve stagnál, az árbevétel azonban nő 2-3 százalékkal, kisebb mértékben mint ugyan mint tavaly, de várhatóan az idén is emelkedik – mondta az Agro Naplónak a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. Sánta Sándor arról is beszélt: mindez annak a folyamatnak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac. Így a múlt évihez viszonyítva, amikor az éves iparági bevétel 250 milliárd forint volt, az idén ez az árbevétel várhatóan meghaladja majd a 260 milliárd forintot. A szövetség tagvállalatainak termelése a magyar piac 80-85 százalékát fedi le – mondta.
A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből mintegy 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból előreláthatólag 3500 tonna fogy majd, az árbevétel pedig 6,5 milliárd forint lehet. A magyar háztartások szaloncukor-fogyasztása mintegy egy kilogramm átlagosan. A szezonális édességeket a magyar emberek főként a hipermarketekben vásárolják. A vevők több, mint a fele – csaknem 60 százaléka - a zselés ízesítésűt választja. Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól is kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3000 forintot, de akár a 10 ezer forintos is lehet az ár kilónként – mondta a MÉSZ elnöke az Agro Naplónak.
