Az ellenzéki képviselők egész ülésnapos, levezető elnöki pulpitusfoglalással kezdődött tiltakozása ellenére valamennyi betervezett napirendi pontról szavaztak a kormánypárti képviselők. Igaz, az ellenzéki képviselők megkérdőjelezik ennek törvényességét.

Az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés szerdai ülésnapján 132 igen, egy nem szavazattal fogadták el Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István képviselők javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervezete foglal állást a szerződésről. A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is. Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani. Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják. Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot. A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-vel hatályukat vesztik.

A jogszabály a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Emellett 130 igen szavazattal elfogadta a parlament az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosítását. Így a természetvédelmi törvény módosításával a jövőben a védett állat által okozott kárt a természetvédelmi hatóság téríti meg. A vadászati törvény megváltoztatása révén lehetővé tették a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján már az üzemtervi időszakon belül is, egyszeri alkalommal.

A vízitársulatoknál öt főben korlátozzák a közgyűlésen meghatalmazással képviselhető tagok számát, és a tagokra kirótt díjfizetést küldöttgyűlési helyett csak közgyűlési határozattal lehet majd elrendelni. Ugyancsak ezt a törvényt érinti az a rendelkezés, hogy a vízitársulat tagja nem követelheti vissza a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulatnak már teljesített fizetést.

A szakképzési törvényben pontosították a szabályokat, miután az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált. Az agrárkamarai törvény módosításával a többi között új feladatot kapott a kamara: közreműködik a mezőgazdasági földforgalommal összefüggő hatósági ellenőrzésekben.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Számos agrárigazgatási jogszabály is változik

Szintén ezen ülésnapon 132 igen, 3 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nagy István agrárminiszter egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztését is.

Ebben a salátatörvényben egyebek között az uniós jogharmonizáció mellett változtattak a natúrpark definícióján, egyértelműsítették, hogy a miniszteri hozzájárulás a névhasználathoz nem eredményez új természetvédelmi területet.

A jövőben a vadászkamara által kiállított vadászjegy és vadászengedély kiállítása nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, így a bevételt a kamara az államtól átvett feladatainak ellátására fordíthatja.

Az élelmiszerlánc-törvényben rögzítették: hamisított termék esetén nem csupán az előállítóval vagy az első magyarországi forgalomba hozóval szemben lehet fellépni, hanem a többi forgalmazóval szemben is, ha hibát ők okozták vagy felismerhették volna. Nő az élelmiszerrendészek jogosítványa, akik a jövőben igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a csomagot, feltartóztathatnak járműveket és akár elő is állíthatnak, ellenszegülés esetén bilincset is használhatnak.

A hungarikumtörvény módosításával az egyes ágazatokért felelős minisztereknek ágazati értéktárat kell létrehozniuk, amely nemzeti értékek adatainak gyűjteménye. Emellett a hungarikumokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetéséhez meghatározták a „hungarikumtermék" fogalmát.

A hegyközségi szervezetek a jövőben borrégiókkal is kiegészülnek, amelyek az országos és a borvidéki szint közé ékelődnek. A borrégiós tanácsok a többi között a régiót alkotó borvidékek közép- és hosszútávú stratégiáját dolgozzák ki.

Az erdőgazdálkodási törvény eddig a szállítással kapcsolatban nem tartalmazott részletes előírásokat, de az illegális fakitermelések felderítése érdekében a jövőben dokumentálni kell a járművek és a szállítás adatait. Az erdőtörvény is változott, lehetőséget biztosítva az évtizedekkel ezelőtt megkötött és hamarosan lejáró megbízási szerződések meghosszabbítására másfél évvel, 2020. május 7-ig. Az illegálisan kitermelt és elkobzott fa a jövőben közérdekű célra is felhasználható lesz.

Változik az elektronikus ügyintézés határideje az erdészeti szakigazgatási információs rendszer esetében 2019. január 1-jéről 2022. január 1-jére, a sertéstartás elektronikus bejelentése esetén 2019. január 1-jéről 2020. január 1-re.

A törvény – az ökológiai termelésre vonatkozó egyes rendelkezések kivételével – 2018. december 31-én lép hatályba.