A faiskolák évente mintegy 25 milliárd forint értékben állítanak elő árut a hazai piacra, hozzávetőlegesen fele-fele arányban a közületi illetve a magán vásárlók számára. Például a hazai faiskolák által termelt cserjék háromnegyede közterületekre kerül - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete, valamint a Magyar Faápolók Egyesülete által szervezett bükfürdői zöldfelületgazdálkodási fórumon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnerszervezeteivel közösen „Gazdálkodjunk okosan a zöldfelületeinkkel!” címmel országos roadshow-t indított, amellyel az önkormányzatokat és a faiskolákat kívánja közelebb vinni egymáshoz.
Mint arra Ausztria, Németország példa, illetve számos magyar település is: mind a faiskolák, mind a kert- és parktervezők, mind a megrendelő önkormányzatok számára szükséges lenne a jobb előre tervezhetőség. Ezt hosszabb távú, a tervezett kiültetéseket több évvel megelőző termeltetési szerződésekkel lehetne segíteni.
A szép közterületi környezet létesítése és fenntartása, szükséges esetben a megbetegedő vagy megsérülő növények pótlása is könnyebben és gazdaságosabban megoldható így. Jelenleg a gyors projektátfutási idők miatt a kivitelezőknek sok esetben külföldről is kell behozni fákat, cserjéket – ami nagy növény-egészségügyi kockázatot hordoz magában (kártevők behozatala, allergének stb.). Valamint sokszor olyan növényeket telepítenek így, amik nem feltétlenül bírják hosszabb távon az itthoni klimatikus viszonyokat. Nagyobb, túlkoros fák szállítása pedig tetemes plusz költséggel is jár.
A szakmabeliek célja, hogy a tervezés, az építés és a fenntartás közvetlenül kapcsolódjon a faiskolákhoz. A hazai termesztésű dísznövények kifejezett előnye, hogy a hazai körülményeknek megfelelő fajták, hazai közt nevelődnek és a magyarországi klimatikus viszonyokra optimalizáltak. Ezzel ellentétben a Hollandiából – óceáni klímából – vagy Dél-Európából érkező növények alapvetően más klimatikus viszonyokra alkalmasak.
A bükfürdői rendezvényen számos gyakorlati példát is bemutattak a pozitív együttműködésekre, így például a zalaegerszegi Vizsla parkot, illetve büki tapasztalatokat közterületi parkok, terek létesítéséről. A szakterületen mintaértékű Hévíz zöldterület-gazdálkodása, ezzel kapcsolatban a fürdőváros főkertészét is kérdezhették. Faiskolai előadásban ismertették az utcai fasorok létesítésének szempontjait, növényhasználatát, illetve ugyanezt a közterületi parkokra, terekre vonatkozóan.
Szó volt a tervezésnél figyelembe veendő fenntarthatósági szempontokról, továbbá növényorvos adott tájékoztatást a közterületi tápanyag-utánpótlás szükségességéről. A résztvevők hallhattak a növények fejlesztési projektekhez előrendelésének előnyeiről, az utcai fasorok fenntartásáról.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete, valamint a Magyar Faápolók Egyesülete pozitív hazai és külföldi példák bemutatásával, szakmai tájékoztatással és a személyes találkozások elősegítésével is támogatja a faiskolák és a települési önkormányzatok jövőbeni szorosabb együttműködését. Ennek jegyében indítottak országos rendezvénysorozatot, melyre a települések vezetőit, a fejlesztések tervezőit és a termelőket hívják meg. Jövőre az ország több pontján folytatódik majd a rendezvénysorozat.
