A jelentés szerint az elsivatagosodás az éghajlatváltozás következménye, de egyben azon emberi eredetű folyamatokat is jelenti, amelyek következtében a száraz területeket olyan problémák sújtják, mint a csökkenő élelmiszer-termelés, a talaj terméketlensége, a földterületek természetes ellenálló képességének csökkenése és a rosszabb vízminőség.

Nincsen uniós szintű stratégia az elsivatagosodással és a talajromlással kapcsolatban. Ehelyett többféle stratégia, cselekvési terv és kiadási program létezik, mint például a közös agrárpolitika, az uniós erdőgazdálkodási stratégia vagy az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás uniós stratégiája, amelyeknek van ugyan jelentőségük az elsivatagosodással szembeni küzdelemben, de nem arra összpontosítanak.

Megállapították, hogy nem készült teljes körű uniós szintű értékelés a talajromlásról, és nem állapodtak meg ennek módszertanában sem. A tagállamok kevéssé hangolják össze tevékenységeiket, az Európai Bizottság pedig nem adott gyakorlati iránymutatást, és nem értékelte, hogy történt-e előrelépés azon kötelezettségvállalás kapcsán, hogy törekedni kell a talajromlás 2030-ra történő megszüntetésére.

A számvevőszék szerint módszertant kell kialakítani az unióban megfigyelhető elsivatagosodás és talajromlás mértékének felmérésére, ennek alapján elemezni kell az adatokat, és rendszeresen bemutatni azokat. Értékelni kell, hogy megfelelő-e a jelenlegi jogi keret a talaj fenntartható használatát, ezen belül az elsivatagosodás és a talajromlás kezelését illetően. Pontosabban kell részletezni, hogy 2030-ra miként valósul meg a talajromlás megszüntetésére vonatkozó uniós törekvés, és rendszeresen be kell számolni az előrelépésekről. Iránymutatást kell adni a tagállamoknak a talajmegőrzésről és a talajromlás megszüntetéséről, valamint tagállami kérésre technikai támogatást kell nyújtani, hogy létre tudják hozni a talajromlás megszüntetését célzó nemzeti cselekvési terveiket.

Mint közölték, az európai éghajlatváltozási előrejelzések azt mutatják, hogy az elsivatagosodás kockázata növekszik, már léteznek forró félsivatagok Dél-Európában, és a jelenség észak felé terjed. Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény értelmében tizenhárom uniós tagállam nyilvánította magát elsivatagosodás által érintett országnak. 2015-ben az unió és a tagállamok elkötelezték magukat azon törekvés iránt, hogy 2030-ra megszűnjön a talajromlás az unióban.