A  jelentés egyes információi külön eddig is ismertek voltak, egyben azonban még súlyosabb a kép - idézte a Guardian cikkét a 444.hu.

A FAO szerint az utóbbi 20 évben a bolygó növényzettel borított területének ötöde vált kevésbé termékennyé, drasztikusan csökkent a talaj biodiverzitása, egyre fogynak az erdők, a füves puszták, a korallok, a mangrovék, a tengeri növények, és a termesztett nővények és tenyésztett állatok sokszínűsége is csökken. A tengerek halászati zónáinak harmadát teljesen kimeríti a túlhalászás.

Az emberi élelmiszerellátásban kiemelkedő szerepet betöltő rovarok száma is drasztikusan csökken, ahogyan a növényi kártevőket fogyasztó madaraké és a vizet tisztító mangroveerdőké is. A növényfajok 63, a madarak 11, a gombák és halak 5-5 százaléka a kihalás felé halad. A növények beporzását a rovarok mellett végző gerincesfajok 17 százalékánál csökken a példányszám.

Amennyiben ezek a fajok eltűnnek, a folyamatot lehetetlen lesz visszafordítani, és az egész bolygó élővilága meg fogja érezni a következményeket.

Graziano da Silva, a FAO főigazgatója szerint az emberi élelmiszerellátás alapjai vannak veszélyben, ennek oka pedig az emberi vegyszerhasználat, az ipari mezőgazdaság okozta talajromlás, az erdőirtás, a beépítés, a vízbázisok túlhasználata, a környezetszennyezés, az invazív fajok terjedése és maga a klímaváltozás is.

A főigazgató szerint sokan nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, hiszen az emberiség soha nem termelt még ilyen nagy mennyiségű élelmiszert, mint most, a boltok tele vannak étellel (még ha néhol már drágulnak is az alapanyagok). A kínálat azonban globálisan nézve egyre egyhangúbb: a termesztett növények kétharmadát mindössze 9 növényfaj teszi ki, a cukornád, a kukorica, a rizs, a búza, a burgonya, a szójabab, az olajpálma, a cukorrépa és a manióka. Közben viszont a többi 6000 termesztett nővényfajból sokból egyre kevesebbet termelünk, és egyre drágábbak is ezek a növények, holott az emberi étkezésben is fontos szerepe lenne a változatosságnak.

A FAO szerint ezen kívül az, hogy egyre kevesebb növényből termelünk nagyon sokat, és ezeket az alapanyagokat használjuk rengeteg élelmiszer előállítására, egyre sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást, hiszen ha például megjelenne valamilyen hatékony kártevő, ami veszélyes a szójababra, az hamar globális élelmiszerhiányt okozhatna, hiszen nemcsak a szója kezdene hiányozni az asztalokról, hanem a szója takarmányszerepe miatt a hús és a sajt is.

Globálisan hasonló a helyzet, mint az 1800-as években volt Írországban, ahol pont az okozott éhínséget, hogy a sziget élelmiszerellátása elsősorban a krumplitól függött, a növénynek nem volt alternatívája.

A jelentés üdvözölte, hogy bizonyos területeken szemléletváltás figyelhető meg, de ez még mindig nem elég gyors és nem elég erőteljes ahhoz, hogy érdemben változtasson a trendeken.