A napraforgó vetésterülete bár csökkent 2018-ban hazánkban a 2017-es 700 ezer hektáros rekordhoz képest, azonban még így is jelentősen meghaladta az elmúlt 10 év átlagát (KSH) és megközelítőleg 630 ezer hektáron termett. Az egy hektárra vetített átlagos napraforgó termést tekintve Magyarország világelsőnek számít jó adottságoknak és a fegyelmezett agrotechnika miatt.

A világ napraforgó termésterülete azonban évről-évre növekszik - ráadásul részben olyan térségek irányába, ahol korábban nem lehetett napraforgóolajat gazdaságosan előállítani -, köszönhetően az éghajlatváltozásnak, pálmaolaj térvesztésének és a folyamatos nemesítői munkának.

Bár külső szemlélőnek úgy tűnhet, a termés volumenében nincs nagy fejlődés a 10 évvel ezelőtti szintekhez képest, a háttérben azonban folyamatos kutató-fejlesztői munka gondoskodik a különböző gombás fertőzések és paraziták újabb és újabb biotípusai elleni magasabb szintű rezisztencia elérése érdekében, melyek nagy mértékben befolyásolják a betakarítható termés mennyiségét.

Mivel sok hazai gazdaságban már bekerült a jelentős profitot jelentő napraforgó a vetésforgóba, várhatóan a kórokozók és kártevők is egyre nagyobb gondot fognak okozni a termesztés során, melyet még fokoz a folyamatosan szűkülő engedélyezett vegyszerek listája.

Az egyik ilyen egyre gyakrabban jelentkező probléma, mely az elmúlt években már a hazai termőterületeken is jelen van, a napraforgó szádor (Orobanche Cumana), mely a tőlünk délre illetve keletre eső országokban már hatalmas problémát jelent (kép), és egy rosszul megválasztott hibrid vagy agrotechnika esetén teljes termésveszteséget is okozhat. Az amúgy igen tetszetős növény termése nagyon apró, évekig megőrzi csírázóképességét, és egy növény akár 60.000 magot is hozhat, a gyökérhez kapcsolódó parazita saját fotoszintézisre nem képes a gazdanövénytől vizet és tápanyagot von el.

A természet mindig egy lépessel előrébb jár, így a szádor esetében sem hagyatkozhatunk kizárólag vegyszeres vagy genetikai védekezési technikára, hiszen a nagy számban megtalálható kártevőnek így felkínáljuk a „fejlődés” lehetőségét. Kombinációkra alapozva kell felépítenünk stratégiánkat, ugyanis a mutációk sokkal kisebb valószínűséggel kínálnak megoldást egyszerre 2-3 „fegyver” ellen. Ha betartjuk a 3 éves vetésforgót a napraforgó esetében, olyan „csali” növényeket termesztünk, amelyek hatására ugyan kicsírázik a szádormag de fejlődni nem képes és olyan hibridet vetünk, mely egyszerre rezisztens a napraforgó szádor jelenleg megtalálható biotípusai ellen és mellette Clearfield vagy Clearfield Plus technológiát alkalmazunk, akkor nem sok esélyt adunk az élősködőnek, hogy megoldást találjon az új kihívásokkal szemben.

Hasonlóan kell eljárnunk a plazmopara, szklerotínia és egyéb gombás megbetegedések esetén is, hiszen csak egy egészséges állomány képes magas hozamokra!

A KWS Magyarországon forgalmazott hibridjei: KWS NAUTILUS CLP, KWS ACHILLES CLP, és a KWS ACER CL mind alkalmasak az ilyen kombinált védekezési stratégiában történő termesztésre, a magas terméspotenciál mellett a jelenleg hazánkban megtalálható napraforgó szádor E rasszával szemben rezisztensek, Clearfield, vagy Clearfield Plus gyomirtási technológiával termeszthetőek és fokozottan ellenállnak a gombás fertőzöttségekkel szemben.

További információ:
www.kws.hu