A közel kétszáz résztvevő előtt Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára „A hazai zöldség-gyümölcs ágazat jövője és versenyképessége” című előadásában kitért a versenyképességet befolyásoló főbb kérdésekre. Statisztikai adatok segítségével elemezte az ágazat helyzetét, kitért az egyes növényfajok helyzetére, versenyképességük elemzésére. Előadásának második szakaszában a kutatás, valamint az oktatás – ezen belül a szakképzés – helyzetét elemezte. Rámutatott, hogy a munkaerő-hiány mellett a szaktudás hiányosságai jelentős versenyhátrányt jelentenek az ágazat szempontjából nemzetközi összehasonlításban.
Az előadás harmadik témaköre az ágazat technológiai hiányosságaival foglalkozott. Kiemelte, hogy az alternatív energiahordozók hatékonyabb felhasználására ugyanúgy szükség van, mint az öntözés fejlesztésére, ezért ezekre külön programot dolgoz ki az Agrárminisztérium. Az előadás befejező része a pályázati rendszer eredményeit mutatta be, majd az előadó kiemelte, hogy a termelői szerveződések további erősítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy az ágazat versenyképessége javuljon.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke „A zöldségágazat helyzete, rövid és közép távú kilátásai” című előadásában értékelte a hazai zöldségtermesztés 2018-ban elért eredményeit, valamint feltárta a problémákat. Az egyes növényfajok terméseredményei ismertetése mellett kitért az adott kultúra jelentőségére, jövőbeni fejlődési lehetőségeire is. Az előadó hangsúlyozta, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése és a piaci anomáliák kiküszöbölése érdekében szükség lenne az adórendszer (őstermelői adórendszer, ÁFA, stb.) átfogó reformjára annak érdekében, hogy az ágazat megőrizze versenyképességét a hazai és nemzetközi piacokon.
Ezt követően dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke „A gyümölcságazat helyzete, rövid és közép távú kilátásai” című előadásában értékelte a hazai gyümölcstermesztés helyzetét, valamint a szakterület versenyképességét rövid- és hosszú távon befolyásoló tényezőket. A terméseredmények statisztikai elemzése mellett az előadó kitért a piaci anomáliák (meggy, bodza, léalma) főbb okaira, ezek megszüntetésének szükségességére is. A középtávú kilátások előrejelzése érdekében elemezte az ágazat erőforrás-térképét, ezek várható változásait a jövőben). Kiemelte azt is, hogy szükség lenne a támogatási rendszer és a jogi szabályozó környezet nagyobb stabilitására, valamint a felmerült hiányosságok gyors kiküszöbölésére annak érdekében, hogy ezek a tényezők ne váljanak a fejlődés gátjává.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese „A támogatási rendszer várható változásai 2020 után” címmel tartott előadásában ismertette az Európai Unió szakembereivel folytatott – hamarosan lezáruló – egyeztető tárgyalások várható eredményeit. Mint mondta, bizonyos, hogy némileg csökkennek majd az elérhető támogatások, de ezek nagysága alig lesz érezhető egy-egy gazda számára. A támogatások keretrendszere nagyjából nem változik, illetve az már tudható, hogy a továbbiakban nem lesz „zöldítés”. A vidékfejlesztési támogatások keretrendszere sem változik alapvetően, viszont bizonyos finomítások várhatók az eljárásrendben.
A szakmai előadások sorát Tasnádi Gabriella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási szakértője zárta. A „Mezőgazdasági vízgazdálkodási aktualitások, öntözésfejlesztés” című előadásában részletesen kitért a hazai víztestek állapotának ismertetésére, valamint az uniós szabályozás ide vonatkozó részleteire. Bemutatta a vízjogi engedélyeztetés folyamatát, illetve az illegális kutakkal kapcsolatos tapasztalatokat. Végül bemutatta az Agrárminisztérium háttérintézményeként hamarosan megalakuló öntözési központ koncepcióját, az új intézmény feladatait és az elérendő céljait.
