Továbbra sincs megfelelő dróntörvény Magyarországon, holott arra égető szükség lenne. Az állam egyre inkább lépéskényszerben van, de annak ellenére nyugodt, hogy a légi szakma folyamatos nyomást gyakorol rá.
Egyre többen lehetnek törvényen kívüliek
Egyáltalán nem túlzás, hogy a pilóta nélküli légijárművek térnyerése egy új forradalmat hoz el. Magyarországon napi 27 ezer drónrepülésre számítunk 2025-re – nagyjából annyira, amennyi ma a nagygépek napi, európai kereskedelmi forgalma – mondta a VG.hu megkeresésére a HungaroControl. Hozzátették: a drónok jelentős hozzáadott értéket teremtenek a gazdaságban – a hazai drónpiac értéke 2025-re elérheti a 72 milliárd forintot –, azonban a légiforgalom irányításáért felelős társaságként a megoldandó feladatokat, kihívásokat is látják. A drónok forgalmának nagyságrendje, illetve komplexitásának költséghatékony, biztonságos, flexibilis, mégis tervezhető és fenntartható kezelése elképzelhetetlen egy fejlett, a távvezérlésű légi járművel forgalmi menedzsmentjét ellátó úgynevezett UTM-rendszer nélkül – hangsúlyozták.
Szerintük olyan rendszer kialakítására kellene törekedni, amely támogatja és elősegíti az üzleti-, illetve magáncélú drónfelhasználást. Ehhez számos UTM-funkciót kell biztosítani, mint például az egyes felhasználók és eszközeik regisztrációját, nyilvántartását, a repülési tervek rögzítését, kezelését, jóváhagyását, a meteorológiai és egyéb alapvető légtérinformációkról történő egzakt tájékoztatást, statikus és dinamikus geofencing-et, a felderítés, nyomon követés vagy azonosítás lehetőségét.
A HungaroControl elkészítette a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt is, és folyamatosan dolgozik a komplexebb funkciók, szolgáltatások fejlesztésén.
Érdekes, hogy amíg a HungaroControl már UTM-portálon dolgozik, addig az állam már évek óta csupán törvényalkotásban gondolkodik. A Világgazdaság megkerestek hát az ügyben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy „az Európai Unióban egységes szabályozás készül, amely közös előírásokkal rendezi majd a pilóta nélküli légijárművek üzemeltetésének kérdéseit. A korszerűbb közösségi rendelkezések hatályba lépése az év második felében várható.” Hozzáfűzték: az előrehaladott uniós jogalkotási eljárás miatt a magyar jogszabályi környezet jelenleg érdemben nem változtatható meg.
A minisztérium képviselői viszont tevékeny részesei a nemzetközi jogalkotási folyamatnak, rendszeres tárgyalópartnerek a közösségi szintű egyeztetéseken. „Az új előírásokkal kapcsolatos fontos elvárás, hogy azok kellő rugalmasságot biztosítsanak a drónt szabadidős, hobbicéllal üzemeltetők és az innovatív vállalkozások számára is, ugyanakkor hosszú távra érvényesen teremtsék meg a biztonságos elkülönítés és egységes európai légtérbe történő fokozatos integráció lehetőségét” – hangsúlyozták.
Összefoglalva: az állam egyértelműen kivár, miközben a magyar hatóságok jogilag szinte semmit sem tudnak kezdeni a szabálytalan drónosokkal. Addig az Országos Rendőr-főkapitányság kezében csak egy légiközlekedésről szóló 1995-ös törvény van, ami szerint minden légijármű vezetőnek légiközlekedési hatóság által, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie.
Azaz a drónreptetés kizárólag az ezekre a helyekre benyújtott eseti légtér engedély megszerzését követően lehetséges. Fontos viszont tudni azt is, hogy aki sport-, vagy magáncélból reptetné a drónját, az mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
A rendőrség a lapnak elmondta, hogy szabályszegés esetén a légiközlekedési hatóság feladatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály Légügyi Osztálya látja el, közigazgatási hatósági eljárás keretein belül. Vagyis egyelőre az ilyen esetekben az ő kezük kötve van. Amennyiben a rendőrségnek pilóta nélküli légijármű használatához kapcsolódó szabályszegés jut a tudomására, akkor az arról készített jelentést a közigazgatási eljárás lefolytatása érdekében továbbítja a légiközlekedési hatóságnak – fűzték hozzá.
Furcsa, hogy a törvényen kívüliség sokaknak bejön, miután az ITM adatai alapján a kiadott eseti légtér engedélyek száma az elmúlt években drasztikusan megnövekedett. „Tavaly napi szinten 30-120 között mozgott, e mennyiségnek viszont mindössze töredékét, 5-10 százalékát használták ki ténylegesen és jogszerűen” – közölték.
Elszállhat a problémás esetek száma
A drónok terjedése az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása és üzletfejlesztési lehetősége egyben. A pilóta nélküli légijárművek nem megfelelően kezelt, szabályozott és kontrollált alkalmazásának azonban repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van. Emellett a drónhasználat más típusú kockázatokat is magában rejt, kezdve attól, hogy egy nem megfelelően irányított vagy meghibásodott drónnal akár komoly anyagi vagy személyi sérüléseket is lehet okozni.
A repülésbiztonságot veszélyeztető, szabálytalan drónreptetések száma Magyarországon is jelentősen nőtt.
2018-ban több mint tíz drónészlelésről szóló jelentés érkezett a repülőgépek személyzetétől a HungaroControlhoz, míg egy évvel korábban három.
Az egyik tavalyi esetet leszállás előtt 600-700 méteres magasságban jelentették, de arra is volt példa, hogy mindössze 4-500 méter magasságból kaptak jelzést a légiforgalmi irányítók egy induló repülő pilótájától. „A társaság minden ilyen esetben megtette a szükséges lépéseket az illetékes hatóságok bevonásával. Arról nincs ismeretünk, hogy Magyarországon a drónok szabálysértő alkalmazása balesetet okozott volna a légiközlekedésben” – tette hozzá a HungaroControl.
Drónpilótaképzés is indul
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán február 14-én elindították az Ipari UAV (Unmanned Aerial Vehicle – pilóta nélküli légi jármű) kezelési és fejlesztési ismeretek tárgyat, mellyel az Európai Unióban az elsők között az Óbudai Egyetem kezdi el felkészíteni hallgatóit valós, kreditpontot érő kurzuson a legmodernebb ipari technológiák elsajátítására.
