Révész Máriusz elmondta: a magyarországi aktív- és ökoturizmus élénkítésére a beruházások összehangolására, a fejlesztések népszerűsítésére illetve a területtel foglalkozó állami, önkormányzati, civil és üzleti szereplők munkájának segítésére hozták létre a szóban forgó területtel foglalkozó fejlesztési központot. A központ felügyeletével a kormány az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztost bízta meg.
A kormánybiztos mindehhez hozzátette: 2010. óta jelentős szemléletváltás történt az aktív és ökoturisztika területén. Ezt a szemléletváltást tükrözi, hogy 2010. óta mind az állami erdőgazdaságok, mind a nemzeti parkok jobban figyelnek a turistákra. Ennek nyomán 2010. óta több mint 100 erdei szálláshelyet építettek fel vagy hoztak rendbe. Emellett épült 25 új látogatóközpont és 40 új kilátó. Továbbá a Kék túra teljes hosszában megújult.
A fejlesztések közül több igen sikeres, például ilyen a poroszlói ökocentrum vagy a bakonybéli Csillagda. de vannak olyanok is,a melyek a várakozás alatt teljesítettek. Előfordul ugyanis, hogy a fejlesztésekről nem értesülnek az emberek szélesebb körben, és a fejlesztések nem is mindig összehangoltan készülnek el. Az újonnan megalakult Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ célja éppen az, hogy a fejlesztéseket és a különböző fenntartókhoz tartotó turisztikai intézmények működését, koordinálja, összehangolja, és hatékonyabbá tegye. Feladata lesz az új szervezetnek az is, hogy az elmúlt évek fejlesztéseit ezen a területen megismertesse a nagyközönséggel. A látogatóközpontok és egyéb közjóléti létesítmények, épületek - például kilátók , eredi szálláshelyek – látogatószámát növelje, valamint a természetvédelem és a természetjárás néha egymással ellentétesnek tűnő igényeit összehangolja. Révész Máriusz ugyanakkor elmondta azt is, hogy az új szervezet nem lát el majd beruházási és üzemeltetési feladatokat sem. A központ célja pedig alapvetően az lesz, hogy az aktív életmódot, a természet közeli kikapcsolódást népszerűsítse, és növelje Magyarországon a természetet óvó, környezettudatos emberek számát.
A kormánybiztos kiemelte, hogy az általa irányított szervezet, a kormánybiztosság, az elmúlt években szoorosan együttműködött mind az erdőgazdaságokkal, mind pedig a nemzeti parkokkal. Erre példaként hozta, hogy közösen adták ki a Természetjáró szálláskalauzt, továbbá folyamatosan egyeztettek a turistaházak fejlesztéséről a via ferrata (kiépített mászóösvény) útvonalakról, a sípályákról valamint a nyaralóhajó-programról is. Révész Máriusz elmondta: a kormánybiztosság segítségével jutottak forráshoz például az erdei kisvasutak, a Bükki Csillagda, és legutóbb az Ős-Dráva Látogatóközpont melletti turistaház is. De jó példaként említette az együttműködésre, hogy az idén már több mint 10 ezer gyerek mehet vándortáborozni.
Jelezte: az aktív- és ökoturizmus területén még sok, jelenleg is kihasználatlan lehetőség van. A pontszerű fejlesztések helyett úgynevezett hálózatos attrakciókat kell létrehozni az aktív és ökoturisztikában. Ugyanis az aktív turisztika egyben folyamatosan mozgó turistát is jelent. Hiszen a kerékpár- a vízi és gyalogtúrázók jellemzője, hogy haladnak, így egy-egy tájegységet egy rendszerben kell kezelni, régiós programcsomagokat kell felkínálni számukra, mert nekik teljesen lényegtelen, hogy egy látnivalót vagy egy létesítményt melyik szervezet kezel éppen. Például egy folyó vízi megállóhelyeinek a fejlesztése nem érhet véget a megyehatáron, mivel a folyó tovább folyik. Az új központ feladata lesz ezért, hogy az aktív turisztikai beruházások a továbbiakban a hálózati szemléletet kövessék, és az egyes túraútvonalakra egységes, összehangolt ajánlatokkal hívják fel a figyelmet.
A kormánybiztos reményei szerint az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ működésével sokkal többen értesülnek majd az aktív turisztikai fejlesztésekről és a gyalogos, a vízi, a kerékpáros vagy a lovas túraútvonalakon programcsomagok várják majd a túrázókat. Azu új szervezet létrehozása alapvetően azt célozza, hogy érzékelhetően emelkedjen azoknak a magyar embereknek a száma, akik szabadidejüket aktívan, a természetben törlik, és ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országává váljon.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a nemzeti parkokat nemcsak védeni, hanem megismerhetővé is kell tenni, mind a gyerekek mind pedig a felnőttek számára, ezzel is erősítve a természetvédelmet. Az országban működő 10 Nemzeti Park Igazgatóság jelenleg összesen mintegy 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területet kezel. Magyarországon jelenleg mintegy 700 ökoturisztikai létesítményt tartanak számon, amelynek felét valamelyik nemzeti park igazgatóság működteti, üzemelteti, tartja fenn. A tavalyi évben a statisztikai adatok szerint a magyar nemzeti parkokban összesen mintegy 1,6 millió regisztrált látogató fordult meg. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben megduplázódott az érdeklődők száma. A teljes látogatószám azonban a jelzettnél is nagyobb volt, mivel sok olyan helyszín is van, ahol nem kell jegyet váltaniuk az érdeklődőknek.
A nemzeti parkok számára kiemelten fontos feladat a környezetei nevelés is, így évente mintegy 200 ezer azon résztvevők száma – ők főként tanulók – akik részt vesznek a környezeti nevelési programban. A nemzeti parkok elsődleges célja ugyanis a védett területek kezelése és megőrzése. Mivel a hazai ökoturizmusnak több szereplője is van, szükséges, hogy egy kormánybiztos is segítse ezt a komplex tevékenységet. Ennek a munkának köszönhetően a továbbiakban várhatóan még több látogató ismerheti majd meg a nemzeti parkokban folyó tevékenységet. Emellett remélhetőleg a fiatal generáció minél népesebb tábora kerülhet közelebb a hazai élő- és élettelen világhoz, valamint a természethez – vélekedett az államtitkár.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a 2 millió hektárnyi magyar erdőterület a leglátogatott5abb belföldi turisztikai célponttá vált. Csak a főváros környéki erdőkben évente 25 millió látogatási alkalmat becsülnek a szakemberek. A természetjáró infrastruktúra kialakításában élen jár az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti társaság. Ezek a társaságok több mint 1 millió hektár erdőterületet kezelnek.
Az erdészetek legfontosabb feladata az erdők változatosságának megőrzése, fenntartása és megújítása. A Nyitott Erdő Program keretében a nagyközönség számára is bejárhatóvá váltak az erdők Magyarországon. 2010. óta az állami erdőgazdaságok sok turisztikai beruházást végeztek el. Ennek köszönhetően megnőtt az erdőkben a látogatók, a túrázók és a táborozók száma. Az állami erdészeti társaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely , 36 erdei iskola és 25 látogatóközpont van, és ezek mellett számos tanösvény is szolgálja az érdeklődőket.
Az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztossággal együttműködve eddig is több közös program valósult meg – mondta az államtitkár. Hozzátéve, hogy például az idén mintegy 10 ezer gyereket fogadó Vándortábor-program annyira népszerű, hogy a meglévő 5 erdei útvonal mellé az idén újabb kettőt nyit meg a program lebonyolítását koordináló Országos Erdészeti Egyesület. Zambó Péter jelezte: a fejlesztések az idén és a jövőben sem állnak meg, mivel a nagyközönség számára olyan egészséges kikapcsolódási lehetőségeket szeretnének kínálni, amelynek köszönhetően egyre többen töltik majd szabadidejüket az állami erdészeti társaságok területein. Ezekre a fejlesztésekre példa többek között az erdei kisvasutak fejlesztési programja vagy a Téry Ödön nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, keretében megújuló turistaházak.
