Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, ezek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat – fogalmazott az agrárminiszter. Nagy István hozzátette: a natúrparkok biztosítják a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is.

Magyarországon 2004 óta léteznek natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca - az Agrárminisztérium (AM) elődje, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) - a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon - fűzte hozzá a miniszter. Kiemelve, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak – olvasható a szaktárca honlapján.

"A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok" – mutatott rá az agrártárca irányítója.

Az elmúlt 3-4 évben megduplázódott a natúrparkok száma – mondta el az az I. Kárpát-medencei Natúrparki Találkozón Rácz András az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki még mindehhez hozzátette: a hazai települések több mint 10 százaléka már csatlakozott valamelyik natúrparkhoz, 19 megyéből 16 megye pedig érintett natúrparkkal.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az ország teljes területének több mint harmada természetközeli állapotban maradt fenn, ami európai összehasonlításban is egy kimagasló nemzeti és szellemi örökség.

Kiemelte: ezen természeti és táji értékek megóvásához az állami természetvédelem mellett szükség van az adott térségben élők, az önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a helyben gazdálkodók segítségére– ennek az együttműködésnek kiváló példái a natúrparkok.

V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek - így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése - mind megfelel. Hozzátette: a Vasi-Hegyhát natúrpark megalakulását megelőzte a térség értékeinek pontos feltárása, attrakció-fejlesztés, emellett kiváló termékek, élelmiszerek is köthetők ehhez a vidékhez.

V. Németh Zsolt utalt arra is, hogy a táji értékeken túl a kulturális örökség is nagy hangsúlyt kap. Hozzátette: ha az elmúlt évekhez hasonló ütemben folytatódik a munka, akkor a natúrpark cím segítheti a Vasi-Hegyhát térségét a turizmus erősítésében, valamint a vidék- és a gazdaságfejlesztésben.

Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta: az országban 17 natúrpark működik, és ez 325 települést érint.

Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az 1896-ban alapított múzeum szinte szimbolizálja a Kárpát-medence vízrajzi, természetföldrajzi egységét, ezáltal méltó helyszíne az első alkalommal rendezett natúrparki találkozónak. A Magyar Natúrpark Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar vidék természeti, tájképi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása és gyarapítása - tartalmazza az eseményről az agrártárca honlapjának összegzése.