Nehéz időszak jellemzi napjainkban a magyar mezőgazdaságot, folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az agrárium érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság – mondta köszöntőjében a Debreceni Egyetem professzora, Jávor András.
A Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében öt munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapjául az intézmény Európában egyedülálló, 35 éves múltra visszatekintő látóképi tartamkísérletei szolgálnak. Az eredmények alapján a szakemberek számszerűsítik a különböző fajták alkalmazkodóképességét és az egyes növénytermesztési tényezők kölcsönhatásait.
35 évjárat adatai és elemzései állnak rendelkezésünkre. A környezetterhelés és a költségek csökkentése mellett célunk a hozamok növelése, azok minőségének javítása, a fajták genetikai fejlesztése. Vannak már olyan kukoricahibrideink például, melyek termőképessége kétszerese a korábbiaknak – tájékoztatott előadásában Nagy János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára.
A professzor kiemelte, hogy az új ismereteket az oktatásba is beépítik. Reményei szerint 2021-ben már olyan mesterszakos hallhatókat bocsát ki a debreceni agrárfelsőoktatás, akik teljeskörű precíziós ismeretekkel helyt tudnak majd állni az agráriumban. Ezt a célt szolgálja a kar nemrég elindított precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzése is.
A kutatásokat a KITE Zrt., az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Széchenyi István Egyetem munkatársaival közösen végzik a Debreceni Egyetem kutatói. Neményi Miklós akadémikus, a Széchenyi István Egyetem professzora a dolgok internete (IoT) és a fenntartható növénytermesztés összefüggéseit mutatta be a tanácskozáson.
Az új műszaki-informatikai lehetőségek hozzájárulnak a természetes és mesterséges rendszerek kapcsolatának, egymásra hatásának megismeréséhez. Életünk valamennyi területét meg tudja változtatni az IoT, de legnagyobb hatása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén lesz – szögezte le Neményi Miklós.
A Debreceni Egyetemmel 40 éve együttműködő KITE Zrt. képviseletében Szabó Levente vezérigazgató a korszerű vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszereket ismertette a résztvevőkkel, a talaj alapművelésétől egészen az öntözésig mutatta be a fenntartható vízgazdálkodás tényezőit. A cég fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója, Hadászi László a tervezés fázisától egészen a kivitelezésig vezette a precíziós szemléletet, kitért többek között az erózió és a belvíz elleni védekezésre, valamint a 3D-s vízelvezetés technológiájára.
A tanácskozás az előadásokat követően az öt kutatócsoportok beszámolójával folytatódott az egyetem Böszörményi úti campusán. A projektben a MÉK és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság mellett az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Természettudományi és Technológiai, valamint az Informatikai Kar szakemberei is részt vesznek.
