A Magyar Élelmiszerkönyv eddig csak azt mondta ki, hogy egy-egy húskészítménynél - például a virslinél - a mechanikusan lefejtett hús mennyisége nem számítható be a hústartalomba és megszabta az MSM maximális arányát. A kedden közzétett Magyar Közlönyben szereplő új szabály viszont már a kalciumtartalom alapján pontosan megmondja, hogy mi számít "mechanikusan lefejtett húsnak".

A húskészítmények hústartalmába nem szabad beleszámolni az MSM-et, de több gyártó ezzel pótolja a hústartalmat. A húszkészítményekben lévő MSM mennyiségére csak a termék kalciumtartalma alapján lehet következtetni, mert az MSM olyan termék, amit a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról jellemzően nyomással nyernek, így elválasztva a csontról a késsel már nem eltávolítható részeket.

Az ilyen módon előállított pép a maradék izomszövet és zsírszövet mellett inakat, illetve ízületet és ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, csonthártyát, csontot tartalmazhat, mindezek miatt a végtermék nem nevezhető húsnak, és nem tüntethető fel húsként a termékekben. A magasabb kalciumtartalom tehát a csontokból jön.

Amennyiben pedig egy gyártó húst tesz a termékbe és nem MSM-et, abban az esetben a késztermék kalciumtartalma jóval alacsonyabb, mint az MSM-et is tartalmazó vagy tisztán MSM alapanyagból készült terméké. Tehát az új rendelet célja közvetve, hogy minimalizálja az MSM használatát a húskészítményeknél, azaz jobb minőségűek legyenek.