Már az idei meggyszezonra elfogadhatja az Országgyűlés azt a jogszabálytervezetet, amely a mainál szabályozottabb körülményeket teremt a termelő és a feldolgozó között. A tervezet célja, hogy már a szezon előtt – a meggynél május 15-ig, az almánál augusztus 1-jéig – megállapodjanak a felek a termés legalább 60 százalékára az árról vagy egy árképletről, amelyet a szezon végéig alkalmaznak, ezzel elkerülve a tavalyi almaszezonban tapasztalt botrányt, amikor a feldolgozók a léalmát jóval az önköltségi ár alatt akarták átvenni - írta a Magyar Nemzet.
– Mindenképpen üdvözölendő, hogy a kormány szabályozottabb feltételeket kíván teremteni az értékesítésben. Ám ez önmagában kevés, a termelők és a feldolgozók közötti megállapodás betartása és a szerződéses fegyelem a feleken múlik – hangsúlyozta a lap megkeresésére Apáti Ferenc.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke kiemelte: a mindenkori árat a kereslet és a kínálat függvényében a piac szabályozza, az Európai Unió piaca pedig nyitott. A léalma és a meggy esetén a keresletet már előre lehet látni, ám a kínálatot csak a szezon közeledtével lehet pontosan meghatározni és ennek mentén kialakítani az árat.
A kereslet az uniós piacon meglehetősen egyenletes, mivel mind meggybefőttre, mind almasűrítményre, almalére általában évről évre ugyanakkora az igény – részletezte a szakember. A kínálat egyrészt attól függ, hogy mennyi almasűrítmény és meggybefőtt maradt raktáron, másrészt az adott szezon termésétől.
Apáti Ferenc példaként említette, ha a termelő – akár kisebb raktárkészlet, akár kisebb termésmennyiség miatt – magas áron tudja értékesíteni a gyümölcsöt, az a feldolgozónak nem kedvező, mert megnöveli az előállítás költségeit.
Ugyanakkor ha a piaci árnál alacsonyabb összegben kötnek szerződést, a termelő megteheti, hogy nem hazai feldolgozónak értékesít, hanem külföldre, vagy vállalja, hogy tartja magát a szerződéshez, ám elérhető nyeresége így alacsonyabb lesz.
Ellenkező helyzetben, ha a termésnek alacsony a piaci ára, és a feldolgozó olcsón tud hozzájutni, de magasabb áron szerződik a termelővel, akkor a feldolgozó versenyképtelen módon, magasabb költségen dolgozza fel a gyümölcsöt, ezzel nyereségesen csak az uniós piaci versenytársakénál drágábban tudja eladni a feldolgozott terméket.
A szakember szerint a rendszert valamelyest rugalmasabbá teheti, hogy nemcsak fix árat, de árképletet is meg lehet határozni a szerződésben, ami leköveti a piaci mozgásokat.
A korábbi gyakorlathoz képest mindenképpen előrelépés a jogszabály, mivel eddig a termelő és a feldolgozó között kötött szerződések az esetek nagyobb részében nem tartalmaztak árat, így történhetett tavaly, hogy a léalma átvételi árát végül bőven az önköltségi ár alatt határozták meg a feldolgozók, ezért a termelőknek már a gyümölcs leszedése is veszteséget okozott volna.
A FruitVeB alelnöke ugyanakkor a megoldást a szerződéses fegyelem betartásában, a társadalmi, gazdasági érettségben látja. Emellett Apáti Ferenc elsődlegesnek nevezte a termelők összefogását, mivel a szervezett értékesítés egyfelől nagyobb védelmet nyújt a feldolgozókkal szemben, másfelől a piac is ezt az értékesítési formát tartja az irányadónak.