A miniszter szerint most tudnak megvalósulni azok a beruházások, amelyek a rendszerváltás óta hiányoznak az agráriumból. Kifejtette: a rendszerváltás idején a feldolgozóüzemek privatizálásakor azt gondolták, hogy azokat az új tulajdonosok majd fejleszteni fogják, a korszerűbb technológiát hozzák majd Magyarországra és hozzájárulnak a magyar élelmiszeripar, agrárium fejlődéséhez. Ezzel szemben ezeket az üzemeket bezárták és a magyar gazdaságot a befektetők piacként használták a saját termékeik behozatalára - jegyezte meg. Hozzátette: a jelenleg a magyar agráriumba érkező források a versenyképességet segítik elő.

A miniszter szólt arról is, hogy az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. Hozzátette: az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban már április 1-jétől meghirdették a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után - mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege 20 százalékkal csökken.

Nagy István kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint. "Brüsszel mai javaslata, ami az asztalon van, az a magyar gazdák számára elfogadhatatlan" - jelentette ki, hozzátéve: ez a javaslat a földalapú támogatások 15 százalékos, a vidékfejlesztési támogatások 25-26 százalékos csökkentését irányozza elő. Hangsúlyozta: ezért támogatják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által indított petíciót, hogy a magyar gazdák összefogásával határozottan jelezzék, nem fogadható el mindez számukra.

Az Agrárminisztérium azért keresi a szövetségeket a V4-es országokkal, a baltikumi és balkáni országokkal kiegészülve, hogy együtt közösen meg tudják akadályozni ezt a tervet - fűzte hozzá. A miniszter arra biztatta a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen nagyon komoly tétje van számukra.

Felmérik az agrárium problémáit

Az agráriumot érintő legfontosabb kérdésekről indított országos konzultációsorozatot a kormány - közölte Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Csongrádon.

Farkas Sándor a május végéig tartó Gazdaországjárás egyik első állomása előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, az agrártárca vezetői a rendezvényeken az ágazatot érintő legfontosabb tényekről és lehetőségekről számolnak be a gazdálkodóknak.

A találkozókon szó esik arról is, milyen következményekkel járna, ha megvalósulna az Európai Bizottság (EB) elképzelése, amely a következő uniós költségvetési ciklusban csökkentené az agár- és vidékfejlesztési támogatásokat - közölte a politikus.

Eddig már több mint 150 ezren támogatták a magyar gazdák és a termőföld védelmében, az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért indított petíciót - mondta az MTI tudósítása szerint Farkas Sándor, hozzátéve: erre a konzultációsorozat résztvevőinek is lehetőségük lesz.

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az agrárium derekasan kivette a részét a magyar gazdaság elmúlt években nyújtott jó eredményéből. Az agrárium teljesítménye másfélszeresére emelkedett a 2010-eshez képest, az export pedig több mint 50 százalékkal bővült ezen időszak alatt.

A kormány számos eszközzel segítette a gazdálkodók versenyképességének javítását - mondta az államtitkár, kiemelve az áfacsökkentést, amely hozzájárult az ágazat fehérítéséhez.

A kormány a nemzeti költségvetésből jelentősen támogatta az ágazatot - tudatta az államtitkár, aki szerint a nagy kérdés, hogy a következő ciklusban rendelkezésre állnak-e az agrárium számára uniós források.

A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben az EB többet vár el a gazdáktól a környezet- és természetvédelem területén, az ehhez kapcsolódó kompenzáció csökkenne, a felszabaduló forrásokat pedig a migráció területére csoportosítanák át.

Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, a támogatáscsökkentés az élelmiszerárak emelkedésén keresztül minden magyar állampolgárt érintene. Hangsúlyozta, ezért is rendkívül fontosak az európai parlamenti (EP) választások, hiszen a költségvetésről nem kizárólag a tagállamok vezetőiből álló tanács dönt, abban fontos szerepe van a EP-nek is.