Kiemelte: a tanyás térségekben egy évvel meghosszabbították az infrastruktúra fejlesztési pályázatok benyújtási határidejét, és még tavasszal folytatódik a zártkertek megújítását célzó program is. A gazdálkodók beruházásainak többsége már a megvalósítási szakaszban van; jelentős fejlesztések zárulnak a közeljövőben a kertészeti ágazatokban és az állattartóknál is.
– Várhatóan az idén zárul a legtöbb beruházás, amelyet a Vidékfejlesztési program pályázatainak segítségével valósítanak meg a gazdálkodók – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kis Miklós Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára emlékeztetett: a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban 1300 milliárd forintra pályázhattak az agrárium szereplői és a vidéki térségek önkormányzatai. A kormány már a teljes keretre kötelezettséget vállalt tavaly év végéig, a program részeként 74 különböző pályázati felhívást ismerhettek meg az érdeklődők. A teljes keretösszegre érkezett 185 ezer kérelemre a kifizetéseket folyamatosan teljesíti a Magyar Államkincstár.
Kis Miklós kiemelte: a pályázati kiírások sikerét, népszerűségét jól jelzi, hogy a legtöbb felhívás esetében kétszeres, háromszoros, olykor négyszeres túligénylés is jellemző volt. – A program előkészítésekor azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a középpontban a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az agrárium versenyképességének javítása álljon, a foglalkoztatottak létszámának növelése mellett. Ezért a kézimunka-igényes ágazatokra, mint a kertészet, az állattenyésztés, illetve az élelmiszeripar beruházásaira nagyobb figyelmet fordítunk, ráadásul többnyire ezek voltak a legnépszerűbb kiírások.
Emellett jelentős forrás jutott a vidéki térségekre, a települések felzárkóztatására, illetve területalapú támogatások keretében akár az agrár-környezetgazdálkodásra vagy éppen az ökológiai gazdálkodással foglalkozó termelők megerősítésére is – ismertette az államtitkár. Kis Miklós elmondta: az eddig beadott és elbírált pályázatok már tavaly a megvalósítási szakaszba léptek, s várhatóan a projektek zöme már az idei évben lezárul. A megvalósításra a kedvezményezetteknek két évük van, a támogatói okiratok kézhezvételétől számítva. Ez a legtöbb beruházási támogatásnál 2019 utolsó hónapjaiban telik le.
– A 74 pályázati felhívásból hatvan már lezárult, jelenleg 14 kiírásra nyújthatók még be támogatási kérelmek. A benyújtható pályázatokon belül mintegy ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre. Tovább élnek az erdészeti jellegű pályázati lehetőségek is, itt is jelentős összeg jut egyebek mellett az erdősítés megvalósítására. Elérhető továbbá a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért meghirdetett forrás is. Meghirdettük a borszőlő-telepítési támogatást, ami szintén nyitott még. A tanyavillamosítási pályázatunkat pedig egy évvel meghosszabbítottuk, így 2020. április 3-ig lehet pályázatokat benyújtani a 8,23 milliárd forintos keretösszegű felhívásra – részletezte Kis Miklós.
A vidékfejlesztésért felelős államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is lehet pályázni az egyedi szennyvízkezelés kialakítására elkülönített forrásra, illetve a tanyák villamosítására, a háztartási vízellátás és szennyvízkezelés fejlesztésére meghirdetett keretre is. A Vidékfejlesztési program forrásai mellett az államtitkár jelentős lehetőségnek nevezte a nemzeti költségvetésből finanszírozott Tanyafejlesztési programot, amelynek keretösszegét a tárca idén a duplájára, mintegy 2,4 milliárd forintra emelte. A kiírásra összesen 975 kérelem érkezett be, hárommilliárd forint összegű támogatási igénnyel. A programban elérhető támogatásokról a nyár elején várható döntés.
Szintén a vidéki térségekben élőknek jelent nagy lehetőséget, hogy – kétmilliárd forintos keretösszeggel – folytatódik a zártkertmegújítási program is, amelynek célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön – ismertette Kis Miklós. Azok az önkormányzatok, amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, tízmillió forint helyett húszmillió forintra pályázhatnak majd fejlesztésenként.
– Egyelőre még nem látható, hogy a Vidékfejlesztési program forrásai mennyivel növelik a hozzáadott értéket az agrárium szereplőinél, mivel – mint említettem – a nyertes beruházások zöme még nem fejeződött be – emelte ki kérdésünkre az államtitkár.
Ugyanakkor az már látható, hogy a kertészeti ágazatban a támogatásokból több mint kilencszázezer négyzetméter üvegházat és közel hatszázezer négyzetméter fóliaházat alakítanak ki vagy újítanak fel, emellett további 76 ezer négyzetméter gombatermesztő létesítmény és mintegy 450 ezer légköbméter hűtőház kialakítására kerülhet sor. A tervek szerint az ágazat gépigényét kiszolgáló támogatásoknak köszönhetően a beruházások csaknem 14 ezer betakarítógéppel, erőgéppel, traktorral és egyéb kertészeti tevékenységet segítő eszközökkel bővülnek.
Az ültetvénytelepítésre vonatkozó támogatások által várhatóan 272 hektár gyógynövényt, illetve 6300 hektár új gyümölcsöst telepítenek, vagy korszerűsítenek a pályázatok nyertesei a közeljövőben. Az állattartók fejlesztéseinek köszönhetően a jelenlegi állatlétszám várhatóan növekszik majd és az energetikai korszerűsítésnek köszönhetően javul az állattartó telepek energia megtakarítása.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a megvalósítási szakaszba lépett pályázatoknál a piaci körülmények megváltozása, így az alapanyagárak emelkedése minden bizonnyal okozott nehézségeket. Ugyanakkor a tárca lehetőséget nyújt arra, hogy a pályázók az áremelkedési hatásokat és a költségeiket úgy optimalizálhassák, hogy az eredeti fejlesztési célok ne módosuljanak. Jelentős könnyebbséget jelent a nyerteseknek emellett a közbeszerzési törvény módosítása, melynek köszönhetően többen mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól.
– A gazdálkodók mellett a vidéki térségekben megvalósuló fejlesztések több mint hárommillió embernek, tehát a lakosság 35 százalékának jelentenek életminőség-javulást. Ezek a tények is igazolják, hogy nagy szüksége van a vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartására. Kis Miklós hozzátette: ezen a téren még komoly viták és egyeztetések várhatók Brüsszelben. A tárgyalások irányát és így a hazánkba érkező források nagyságát, felhasználási területeit éppen ezért jelentősen befolyásolják a közelgő európai parlamenti választások.
