A közös agrárpolitika és a migráció annyiban kapcsolódik egymáshoz az unió költségvetéséről szóló vitában, hogy a vidékfejlesztési programok is segíthetik egyes kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok - például a vidéki területen élő, unión kívüli országok állampolgárai, köztük a legálisan ott tartózkodó menekültek - könnyebb társadalmi beilleszkedését - írta közleményében az Európai Bizottság.
Az aktuális, 2014-2020 közötti költségvetési időszakban, a tagállamoknak lehetőségük van a vidéken élő, unión kívüli emberek társadalmi befogadásának támogatására a Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. Ezt a lehetőséget az Európai Bizottság a következő, 2021-2027 közötti időszakra is fenntartaná. Azonban a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy élni szeretnék-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Azt írták, a közös agrárpolitika keretében az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy fordítanának menekültek integrációjára. Az erre fordítandó összegekről a tagállamok maguk döntenek saját prioritásaik alapján.
Mint közölték, az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt az unió tagállamai olyan prioritásokat határoztak meg a 2021-2027 közötti időszakra, amelyek növekvő kiadásokat jelentenek.
Az új prioritásokkal áll összhangban a Migráció és határigazgatás című költségvetési fejezet megerősítése is. Ez a fejezet jelentős részben az EU külső határai védelmének megszilárdítását célozza, de ebből jut az unión belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az unió területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. A megerősítéssel együtt is ez a fejezet az uniós bizottság által javasolt teljes költségvetésnek mindössze 1,5 százalékát teszi ki - írták.
Kiemelték: a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés továbbra is kiemelt szerepet játszik az Európai Unió jövőjének és jólétének biztosításában. Ennek megfelelően az Európai Bizottság javaslata a 2021-2027-es uniós költségvetésnek is jelentős részét, mintegy 30 százalékát, 365 milliárd eurót (mintegy 117 ezer milliárd forintot) irányoz elő a közös agrárpolitika számára.
Ez az összeg a gazdáknak járó közvetlen kifizetések (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és a vidékfejlesztési projektek támogatása (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) között oszlik meg. Magyarország az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapna - közölték.
