Örömteli hír – mondta Nagy István -, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája lehetőséget biztosít a méheket védő gazdálkodási gyakorlat mind szélesebb körű alkalmazására. Ennek alapján az Agrárminisztérium kidolgozta a méhcsaládok egészségügyi kondíciójának megőrzését elősegítő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatási konstrukcióját. Így az idén nyújtható támogatási keretösszeg 600 millió forint. A tervek szerint a nyár folyamán lehet majd a kérelmeket benyújtani erre a támogatásra, várhatóan (újításként) elektronikus úton – jelentette be a miniszter. Hozzátette: ennek során méhcsaládonként 500 forintos támogatást igényelhet minden, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tagsággal rendelkező méhész.

Felhívta a figyelmet: a szaktárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját. Így megvalósítható a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzése. Emlékeztetett: a méhpusztulás évről-évre visszatérő jelenség idehaza és Európában is. A méhpusztuláshoz számos ok és azok együttes hatása vezet- legyen az akár az ázsiai méhatka vagy a méhmérgezés -, de fontos kiemelni, hogy megfelelő szakmai fogásokkal a méhállomány állapota, fejlődése javítható. E folyamat sikeres véghezviteléhez szükség van a méhészek magas fokú szakmai ismereteire. Éppen ezért az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a méhésztársadalom erőfeszítéseit ezen a területen.

A biztonságos méhészkedés körülményeinek javítása érdekében több intézkedés is történt, így különösen egyes növényvédő szerek illetve hatóanyagok használatának szigorítására került sor; továbbá egyes neonikotinoid hatóanyagú csávázószer forgalomból történő kivonására és felhasználásának megtiltására is sor került. A másik fontos intézkedése az agrártárcának, hogy kidolgozta a Magyar Méhészeti Nemzeti Programot. A program 2013-as bevezetése óta ez kifejezetten népszerű a méhészek között, mivel hathatósan segíti tevékenységüket.

A miniszter közölte: a támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad. Így a 2019-2022. között a program keretében évi mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte meg a nemzeti méhészeti programokra vonatkozó keretet. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A Bizottság általi elfogadás függvényében összesen így akár több mint évi 1 milliárd forint támogatást is jelenthet mindez. Ennek alapján a program a tárca reményei szerint további támogatási célokkal is bővülhet – mondta Nagy István. Hozzátette: Így többek között a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatás, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti; továbbá a méhviasz-cseréhez adható támogatás; valamint a termelői mézek bevizsgálásához szintén adható majd támogatás; a kaptárvásárláshoz ugyancsak adható támogatás, emellett támogatás adható a monitoring mintavevő-hálózat kialakításához és működtetéséhez is – mondta az agrártárca vezetője.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kiemelte: a marketingcég fő feladata, hogy a különböző agrár- és élelmiszeripari cégek termékeit népszerűsítse célzott kampányok valamint kül- és belföldi kiállításokon a termékek bemutatásának segítségével.

Ennek során a mézfogyasztás ösztönzése érdekében már 2018-ban is folytatott három hónapos kampányt az AMC, amelyet az idén megismétel. Az ágazat kiemelt szerepet kap majd a 2019. szeptemberében megrendezendő 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) is.  – mondta az AMC ügyvezetője.

A mostani sajtótájékoztatón nem a méz, hanem annak „előállítója”, a méh került a fókuszba. „A méhek védelme össztársadalmi érdek. Az Európai Unión belül Magyarországon van a legnagyobb méhsűrűség, mivel egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád él. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon e területen jó a helyzet, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 2,0-2,5 milliárd dollárt – csaknem 600 milliárd forintot – költöttek el tavaly mesterséges beporzásra. A méhek, mint megporzó rovarok földi ökoszisztémánk meghatározó fontosságú élőlényei” - emelte ki Ondré Péter. Az ügyvezető hozzátette: a méhek nélkül nem teremne sokunk kedvelt gyümölcse, például a málna, az eper, a dinnye, de nem sorakoznának nagymamánk spájzának polcain a cseresznye-, meggy- és barackbefőttek sem.

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja emlékeztetett: Magyarország kormánya a közéleti munkáját mindig is a konzultációra alapozza, a fontos döntések előtt mindig történik valamiféle konzultáció az érintettekkel, és a döntések ezt követően születnek meg. Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel illetve civil szervezetekkel. A legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák, és így hivatalos kerete is van az ilyen típusú partnerségnek.

Közölte: a mostani alkalommal az OMME-val köt stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. A mostani megállapodás lényegében egy korábbi hasonló megállapodás megújítását jelenti, mivel még azt a tavaly leköszönt kormány kötötte, a most hivatalban lévő kormány pedig elérkezettnek látta az időt, hogy újra megkösse ezt a megállapodást az OMME-val, mint stratégiai partnerrel, mivel szövetségesként tekint a magyar méhésztársadalomra.  Stratégiai cél: a szakmai és közéleti kérdésekben való együttműködés valamint a méhészek érdekeinek érvényre juttatása itthon és külföldön egyaránt.

Erdős Norbert Európai Parlament (EP) fideszes képviselője, az uniós EP Méz-jelentésének beterjesztője kitért arra, hogy a tavaly márciusban megszavazott Méhészeti Jelentés/Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén.

Elmondta: „örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette a Mézjelentés ajánlásait a jövő évi uniós agrárpolitikáról szóló javaslatába. Az EP-képviselő komoly magyar sikerként értékelte, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament. De emellett elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését is: az 50 százalékos uniós társfinanszírozási arány 75 százalékosra történő növelését, valamint az importmézek hatékonyabb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak megalkotását.”

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta: „Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek”. A szakember hozzátette: hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon., ez mintegy 60-70 milliárd forintra tehető. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.

Az OMME elnöke az Agro Naplónak még arról is beszélt, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer méhész van. Hazánkban az átlagos évi mézfogyasztás egy emberre vetítve mintegy 90 dekagramm- 1 kilogramm körül van, ami évi közel 10 ezer tonnát jelent. A mézfogyasztás belföldön az elmúlt 30-40 évben megduplázódott. A magyar méztermelés évente átlagosan mintegy 25 ezer tonna. A mézterméstől függően az export 15-20 ezer tonnát tesz ki, a belföldi mintegy 10 ezer tonnás fogyasztás mellett. Az országból kivitt méz mintegy négyötödét a magyar méhészek az EU tagországaiban értékesítik.

Bross Péter kitért arra is, hogy a magyar méhészeknek nagy gondot jelent az unió piacán a kínai méz jelenléte, mivel az ázsiai országból származó méz igen olcsó, és minősége is kifogásolható. Emellett még az ukrán méz is gondot okoz a magyar termelőknek rendkívül alacsony ára miatt. „Magyarországon ugyanakkor csak magyar méz kapható, és az ország mézellátása minden körülmények között biztosítható” – mondta az OMME elnöke.