A beszélgetés során többek között elhangzott: jelenleg a hazai kertészet a teljesítőképességének 30-40 százalékát tudja produkálni. Kiderült az is: milyen okokra vezethető ez vissza és milyen stratégiát követ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya, hogy ez az arány jelentősen javuljon.

Az osztályon belül öt alosztály működik, amelyek a kertészeti ágazat öt fontos szegmensét fedik le a zöldségtermesztéstől a gyógynövénytermelésen át a díszkertészetig. Az osztályelnök a szakmai szervezeteket is be kívánta vonni a munkába, ez a különböző specifikus munkacsoportok révén meg is valósult. Az egyes munkacsoportok (például a hagyma vagy a dinnye munkacsoport) az adott termék legégetőbb termelési, feldolgozási, tárolási és más aktuális gondokra keresik a megoldásokat.

A kertészet szempontjából történelmi lépés az a novemberben a parlament által elfogadott törvény, amely megreformálja, ésszerűsíti a sok sebből vérző őstermelői rendszert, a mezőgazdasági családi gazdaságok szabályozását. Jelenlegi formájában a kertészet ugyanis hitelképtelen ágazat. Ez pedig kerékkötője a fejlődésnek, az infrastrukturális fejlesztéseknek, az ágazat versenyképességnek. Magyarország adottságainak köszönhetően alkalmas arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen –állapították meg az eszmecsere résztvevői.

Elhangzott: a kertészeti osztály jelentős lépéseket tett az edukációs – azaz az oktató – programok fejlesztése, kiszélesítése terén is. A NAK igyanis missziót vállalt fel az egészséges táplálkozás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás serkentése érdekében. A hároméves Európai Friss Kalandok kampánynak mérhető is a sikere.

A zöldfelület-gazdálkodás a hazai díszkertészek területe kell, hogy legyen – állapították meg, hozzátéve: a célkitűzés az, hogy a nagyon magas minőségű magyar díszfaiskolából telepítsenek itthon, és ne külföldről hozzák be a termékeket, amiket kétévente cserélni kell, mert nem ezek bírják az itteni klímát.

A gyógynövényeknél elkezdődött a termelt gyógynövények irányába való elmozdulás, mert a jelenlegi gyógynövénymennyiség 70 százaléka gyűjtött, ami több szempontból kockázatos. A kockázat mértékét pedig ezen a területen is szeretnél csökkenteni a piaci biztonság és a versenyképesség érdekében

A gyümölcstermelés kieső éve volt az idei az időjárási anomáliák és a vírushelyzet miatt – értetettek egyet a beszélgetés résztvevői. Rgyben megfogalmazták azt is, hogy az ágazat hosszú távú stabilitása szempontjából fontos a hazai szükségletek minél nagyobb arányú belső kiszolgálása, valamint a piaci nyitás lehetősége. Utóbbi esetében nagyobb potenciál van a feldolgozott termékekben, mint a frissekben. Így ez utóbbinak kell lennie az egyik „fő csapásiránynak”.

A beszélgetésről készült videó Győrffy Balázs Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható az eszmecsere a Soundcloudon és a Spotify-on is.