Az Agro Napló márciusi aszályról szóló körképében az alábbi témákkal foglalkozunk

A téma címére kattintva a megfelelő részhez ugorhat:

• Ismertetjük az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb agrometeorológiai jelentését és előrejelzését
• Lakatos Mónikát, az OMSZ munkatársát kérdeztük a rendkívüli szárazságról
• Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF): Egyre több helyen kellett készültséget elrendelni a vízhiány miatt
• Sok csapadék hiányzik a szántóföldeken – Petőházi Tamást, a a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökét a csapadékhiány szántóföldi növénytermesztésre gyakorolt hatásairól kérdeztük
• A kertészeti termelést is sújtja az aszály – mondta el Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és beszállítóipari osztályának osztályelnöke

Még mindig jelentős a csapadékhiány

A március második felében mindehhez még a meleg, napos idő is beköszöntött, ami fokozza a párolgást – tartalmazza az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb helyzetelemzése. Jelezve: éjszakánként viszont még fagyok veszélyeztethetik a korai gyümölcsfák bimbóit, délen a virágait is, és a rendkívül száraz talajfelszínek  szintén hozzájárulnak a jelentős lehűléshez. Elszórt, kis mennyiségű csapadékra március végén április elején van kilátás, de később már számottevő mennyiség is hullhat az ország régiójában.

Március utolsó napjaiig azonban még egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Magyarország időjárását a hónap második felének – azaz a 11. hét – közepe óta, amiben vasárnapig még hűvös, majd a következő (vagyis a 12.) hét elejétől meleg, de mindvégig igen száraz légtömegek érkeztek az ország fölé. Csapadék utoljára a 11. hét közepén hullott, amikor az északkeleti országrészben és a keleti határszélen 4-7 milliméter, az Alföld nagy részén és a Dunántúl északi tájain 0,5-4 milliméter, az ország délnyugati harmadán viszont egyáltalán semmi nem esett (1. ábra, forrás: OMSZ).

1. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2022. március 23-ig (mm)

Egész márciusban ez volt egyébként eddig a legcsapadékosabb nap, és az utóbb említett területeken ebben a hónapban még nem hullott csapadék. Az elmúlt három hónap csapadékösszege 40-80 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra, forrás: OMSZ ), a középső országrészben és az Északi-középhegység térségében mindössze 15-25 milliméter esett (3. ábra, forrás: OMSZ). Ebből adódóan a talajok nem töltődtek fel nedvességgel a tél folyamán, a felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 30-90 milliméter közötti (4. ábra, forrás: OMSZ) A rendkívül száraz, poros felső 5-10 centiméteres réteg alatt tartalmaznak a talajok nedvességet, a felső egy méteres réteg nedvességtartalma 60-85 százalék közötti a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (5. ábra, forrás: OMSZ), ez azonban jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál. Egy esetleges tavaszi vagy nyári szárazság során lehetnek ennek a nedvességhiánynak igen komoly következményei, mert egy ilyen helyzetben a növények az alsóbb talajrétegből sem fognak tudni kellő mennyiségű nedvességet felszívni – állítják a szakemberek.

A hőmérsékletek elég szélsőségesen alakultak az elmúlt – vizsgált – időszakban. Éjszakánként továbbra is fagyok voltak jellemzőek, ahogy márciusban majdnem minden nap, és nemcsak a fagyzugokban, hanem országszerte sokfelé hűlt -4 és -8 fok közé a levegő. Hétfőtől a magasban több fokkal melegebb légtömegek érkeztek fölénk, éjszakánként jelentős hőmérsékleti inverzió alakult ki, ami a minimum hőmérsékletekben a domborzattól függően nagy területi különbségeket eredményezett (6. ábra, forrás: OMSZ). A maximum értékek a 11. hét második felében még 10-12 fok körül alakultak, a 12. hét közepén pedig már országszerte 20 fok fölé emelkedett a legmelegebb órák hőmérséklete (7. ábra, forrás: OMSZ). A napi hőingás így jellemzően 20 fok fölött alakult, egyes fagyzugos tájakon a 30 fokot is elérte. Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet napi átlaga a hét közepén az ország nagy részén már 6 és 8 fok között alakult.

Az őszi vetések jellemzően jól teleltek, márciusban viszont igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. Miskolc térségében még jó állapotban vannak mind a kalászosok (8. ábra, forrás: OMSZ), mind a repce állományai (9. ábra, forrás: OMSZ), de a poros talajfelszín itt is jól látható. A nagy napi hőingás, a kemény éjszakai fagyok és meleg nappalok mellett a talaj felső rétegének hőmérséklete naponta megemelkedett, majd lesüllyedt, ami az őszi vetések gyökérzetét károsíthatta.

8. ábra: Őszi kalászos Miskolc térségében 2022. március 23-án (fotó: Kovács Attila)   9. ábra: Jó állapotú repce tábla Miskolc térségében 2022. 03. 23-án (fotó: Kovács Attila)

A hétvégi jelentős éjszakai lehűlések főként a középső és déli országrészben okoztak fagykárokat a korai gyümölcsösökben, de az alacsonyabban fekvő ültetvényekben a hét első felében is szükség volt a fagyvédelemre. Az elmúlt napok meleg időjárása gyors fejlődésnek indította a vegetációt, és ezen belül a gyümölcsfákat is, ebből adódóan már a kevésbé erős fagyok is károkat okozhatnak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot lehet látni. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnál a zöld tömeg mennyisége, még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű a zöld tömeg, a keleti országrészben vannak az átlagosnál kevésbé zöld területek, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhat.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra, forrás: OMSZ). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 milliméteres csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest.

Így olvassuk az agrogramot: Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 centiméteres rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40 százalékos érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben kissé még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 90-120 milliméterrel elmarad attól.

A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.

Március végén, azaz a hónap utolsó hétének elején még folytatódott a száraz, jellemzően napos időjárás, bár a az előző hét végétől már gomoly- és fátyolfelhők is megjelennek az égen, de csapadék ezekből még nem  hullott. A hőmérséklet szélsőségei csökkentek, egyre kisebb területen hűlt éjszakánként fagypont alá a levegő, és pár fokkal a nappali felmelegedés is mérséklődött. Csak kevés helyen, főként a fagyzugokban volt helyenként fagyos az éjszaka. Egyre több helyen volt felhős az ég, és elszórtan már csapadék is megjelent az országban, de nagy területre kiterjedő, számottevő mennyiség csak március legvégén április elején volt. Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet ekkor az ország nagy részén már elérte a 10 fokot.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radaradatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban a telefonos információs szolgáltatás a 06 90 603 421-es telefonszámon érhető el, és Meteora mobil alkalmazás is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az Agro Napló (A.N) kérdéseire Lakatos Mónika (L.M.), az OMSZ munkatársa válaszolt:

L.M.: Az év első három hónapja sokéves átlagban is a legszárazabb három hónap, de az idei évkezdet rendkívül száraznak mondható. Figyelembe véve az előrejelzéseket, a 2022. január-márciusi háromhavi csapadékösszeg várhatóan 30 mm körül fog alakulni országos átlagban, ami az ilyenkor szokásos értéknek kevesebb mint 30 százaléka. Ehhez hasonlóan száraz időszakok csak nagyon ritkán fordultak elő, 1901-től mindössze háromszor maradt a 3 havi csapadékösszeg 40 mm alatt.

Időszak	Csapadékösszeg (mm)
1924.11. - 1925.01.	25
1949.01. – 1949.03.	34
1947.08. – 1948.10.	35
1918.01. – 1918.03.	41
1924.10. – 1924.12.	45
1986.09. – 1986.11.	46
1934.01. – 1934.03.	48
1997.01. – 1997.03.	48
1989.12. – 1990.02.	51
2011.09. – 2011.11.	51

A 10 legszárazabb 3 hónapos időszak 1901-től Magyarországon (forrás: OMSZ) A. N. Ez írható-e a klímaváltozás számlájára?

L.M.: Napjainkban különös figyelmet érdemel az aszály, ugyanis ez fokozottan sérülékennyé teszi hazánkat az éghajlatváltozás jelenleg megfigyelt tendenciáira. A csapadék térben és időben is változékony térségünkben. Míg Észak- és Nyugat-Európában a melegedési tendenciával együtt több csapadék hullik, addig nálunk a Földközi-tenger térségéhez hasonlóan éves skálán valamivel kevesebb. A hosszú távú szárazodás tavasszal egyértelmű, a tavaszi csapadék csökkenése 17 százalékos múlt század eleje óta, de az őszi csökkenés is meghaladja a 10 százalékot 1901-től.

Ugyanakkor, ha csak az elmúlt évtizedeket tekintjük, az évszakos összegek a növekedés irányába mutatnak, de fontos kiemelni, hogy ez legkevésbé a tavaszra jellemző. A növekvő mennyiség azonban nem jelent javuló vízellátást, mivel a csapadék egyéb jellemzői, például az intenzitás növekedés a felszíni vízmérleg romlásának irányába mutatnak. A legutóbbi évek csapadékviszonyait az egyirányú változások helyett inkább a szélsőségesség, aszályok, özönvízszerű esőzések előfordulása jellemzi.

A.N.: Számíthatnak-e a gazdák arra, hogy ez a jelenség gyakrabban fordul elő az országban mint eddig? Folynak-e erre vonatkozó kutatások az OMSZ-nél, szélesebb körben az országban?

L.M.: A jövőbeli éghajlatváltozást regionális éghajlati modellek segítségével vizsgálják az OMSZ Modellezési Osztályának munkatársai, figyelembe véve az emberi tevékenység eltérő lehetséges alakulását is. A modelleredmények egyértelműen a XXI. század további melegedését vetítik előre. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére számítunk, amely elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A nyári csapadékváltozás bizonytalanabb, nagyobb mértékű (az évszázad végére 20 százalék körüli), csapadékcsökkenésre és -növekedésre is számíthatunk.

A jövőben a rövid ideig tartó nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. Az OMSZ legfrissebb négy modellszimulációja alapján a leghosszabb száraz időszakok nyáron legfeljebb 4 nappal tarthatnak tovább 2021–2050-ben az 1971–2000 időszakhoz képest, amikor átlagosan legfeljebb 14 napig nem hullott csapadék. De ahogy a nyári csapadékösszeg változása is bizonytalan, a száraz időszakok rövidebbé válása sem zárható ki, viszont ebbe az irányba legfeljebb 1 napos csökkenést mutatnak a modellek.

A.N.: Vannak-e már következtetések, javaslatok?

L.M.: A mezőgazdaság egyike a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazatnak, emiatt fontos, hogy az éghajlati információk beépüljenek az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalba. Ezt az OMSZ mérésekkel és modellszimulációkkal, valamint aktuális agrometeorológiai információk közzétételével is támogatja.

Március végén az OMSZ megnyitja a KLIMADAT interaktív éghajlati adatbázist, ami Magyarországra 10×10 kilométeres, valamint, megyei és járási léptékben mérési és modellezett éghajlati információkkal segíti a felkészülést. Az adatbázisról bővebb információ található a klimadat.met.hu oldalon – tájékoztatott a szakember.

OVF: Egyre több helyen kell készültségi fokozatot elrendelni a vízhiány miatt

Már 8 vízügyi igazgatóság területén kellett első (I.), illetve másod (II.) fokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt – közölte legfrissebb összefoglalójában az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Erre azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást. Operatív beavatkozásként eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.

Tavaly év májusától napjainkig mintegy 2,5 havi csapadékhiány alakult ki hazánkban, csak 2022 márciusa pedig egyenesen 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.

Az OVF Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző – köznapi elnevezéssel Aszálymonitoring - Rendszerének 112 állomása folyamatosan méri és szolgáltatja az aktuális hőmérséklet-, csapadék- és talajnedvesség-adatokat, melyekből a vízhiány mértékét jellemző ún. aszályindex számítható.  A helyzetértékelést és 10 napos előrejelzést segítő érték alapján a vízügyi szakemberek meg tudják határozni a szükséges beavatkozásokat és a vízpótlás mértékét, ezáltal elkerülhetők a még komolyabb aszálykárok.

Az ismertető felhívja figyelmet: a rendszer ingyenesen hozzáférhető a gazdálkodók számárai is a vizhiany.vizugy.hu és a aszalymonitoring.vizugy.hu honlapon, illetve a DWMS nevű mobil applikáción keresztül, így ők is tervezni tudják az öntözés idejét, és a víz mennyiségét is.

Az index alapján jelenleg az ország területének nagy részén (körülbelül 90 százalékán) enyhe vagy közepes vízhiány van, a rendszer 10 napos előrejelzése szerint a várható csapadék javít valamelyest a helyzeten, de a felhalmozódott csapadékhiány miatt ez nem lesz számottevő.

Az adatok figyelembevételével a belügyminiszter 2022. március 21-diki kezdettel az ország egész területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki, melynek ideje alatt a vízhasználóknak - a vízügyi hatóságnak tett bejelentést követően, és a vízjogi engedéllyel biztosított mennyiségen felül - lehetőségük van egyszeri rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, megszakítás nélkül legfeljebb egy hónap időtartamra. Ennek keretében ideiglenes szivattyúzás segítségével maximum hektáronként 1200 köbméter vízmennyiség használható fel, 100 hektár nagyságot meg nem haladó terület öntözésére. Emellett az érintetteknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

Mivel az elmúlt öt évben a korábbi árvizekkel ellentétben a vízhiány lett a jellemző hazánkra, a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet múlt évi módosításával az árvíz és belvíz mellett immár a vízhiány elleni védekezésben is használatosak lettek a készültségi fokozatok.

„Az I., II., III. fokú, illetve rendkívüli készültséget az ország 84 vízhiánykezelő körzetére rendelhet el a vízügy és végezheti ennek megfelelően a vízhiány elleni védekezési beavatkozásokat.” - mondta Láng István, Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. -  „Jelenleg a 12-ből már 8 vízügyi igazgatóság (ÉDUVIZIG, DDVIZIG, ATIVIZIG, KÖVIZIG, KÖTIVIZIG, ÉMVIZIG, KDTVIZIG, TIVIZIG) területén kellett vízhiány elleni készültséget elrendelni: 4 körzetre I. fokút, míg 24 körzetre II. fokút, és a számuk várhatóan tovább nő. Eddig zömében mobil szivattyúk üzembe helyezésére, illetve a vízáramlást akadályozó torlaszok eltávolítására, csatornák tisztítására volt szükség, de ez kiegészülhet további intézkedésekkel, mint a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerek (csatornák, víztározók, szivattyútelepek) vízpótlása, a vízveszteséget okozó szivárgások javítása, vagy a meder vízcseréje.” – tette hozzá a főigazgató.

Csapadékot a vízügy sem tud „varázsolni”, de a vízkészletek betározásával, a Tisza-tó és a kisebb víztározók, holtágak és halastavak feltöltésével, zsilipek megnyitásával, illetve vízátadással a szolgálat készül a hosszan tartó aszályra az öntözési szezonban. Ezek az intézkedések nem csak a mezőgazdaság megnövekedett vízigényét elégítik ki, hanem az egyéb területek vízellátását, vizes élőhelyek fenntartását, és a turizmus érdekeit is szolgálják.

Szántóföldi növénytermesztés – Sok csapadék hiányzik

Mintegy száz milliméter csapadék hiányzik a talajból és ez rendkívül rossz hatással van a szántóföldi növények termesztésére – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Agro Naplónak a rendkívüli száraz időjárás hatásait összegezve.

Petőházi Tamás kiemelte: a felmelegedés következtében pedig már sok helyen elindult az őszi vetésű növények esetében a vegetációs folyamat. Ezért a csapadékhiány okozta aszály hatása még inkább érződik majd, mivel a fejlődő növények egyre inkább elkezdenek párologtatni, csökkentve a talaj nedvességtartalmát. A csapadékhiány miatt pedig fejlődési rendellenességek lehetnek, mivel nem lesz elég nedvesség a talajban ahhoz, hogy például az őszi búza bokrosodni tudjon. Az aszály hatása a most kint lévő növények 100 százalékát érinti – hívta fel a figyelmet a GOSZ elnöke.

Hozzátette: régiónként változhat, hogy az aszály egy-egy térségben hol és milyen gondokat okoz. Személyesen ugyan Petőházi Tamás nem hallott még arról, hogy nagy arányban szántanának ki őszi vetésű növényeket az aszály miatt, de ezt nem tartotta lehetetlennek, ám megjegyezte, hogy a kiszántásnak többféle oka is lehet, nem csak az aszály. Országos szinten az őszi vetésű növények kiszántása még nem jellemző, a gazdálkodók várják, hogy jöjjön az eső. Április elején a GOSZ egy részletes felmérést készít a növények állapotáról, és akkor a szakemberek részletes képet kaphatnak a rendkívül száraz időjárás eddigi hatásairól.

A szakmai szervezet vezetője ugyanakkor cáfolta azt a sajtóban már megjelent felvetést, hogy Magyarországon az idén esetleg még a hazai ellátást biztosító kukoricamennyiség se teremne meg. Szerinte ugyanis, ha a talaj állapota megváltozik, vagyis kellő mennyiségű eső esik, akkor a mintegy 1 millió hektáron elvetendő kukorica által biztosított termésmennyiség a körülményektől függően 5,0-9,0 millió tonna között lehet, ami elegendő a hazai szükségletek biztosítására. Itt egyetlen kérdés merülhet fel, hogy a gazdálkodók tudnak-e a tervezett területnagyságon kukoricát vetni.

Petőházi Tamás leszögezte: várhatóan mind kenyér- mind pedig takarmánygabonából az idén is lesz Magyarországon megfelelő mennyiség a hazai kereslet kielégítésére. Ennek a feltétele, hogy az aszály ne súlyosbodjon, hanem legyen megfelelő mennyiségű csapadék a továbbiakban. Utalt arra is, hogy a kormány által előírt export-bejelentési kötelezettség nincs hatással a gazdálkodók termelési kedvére. A szóban forgó előírás ugyanis az ótermésű (vagyis a tavaly betakarított) terményekre vonatkozik – húzta alá. Látni kell ugyanakkor azt, hogy a termelők várják a legjobb eladási lehetőséget, mivel az áruk tárolási és árkockázatát a termelők viselik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy at unióban a közelmúltban minden termelést korlátozó intézkedést felfüggesztettek, vagyis a zöldítés és az ugaroltatás szabályait most nem kell betartani. Azaz minden szabad területre most lehet árunövényt vetni.

Az orosz-ukrán háború piacbefolyásoló hatásáról a GOSZ elnöke elmondta: Magyarország számára sem Oroszország, sem Ukrajna nem volt versenytársa a gabonatermesztésben, így a piacon sem, mivel nem egy pályán mozgott Magyarország sem Oroszországgal sem Ukrajnával a gabonapiacon. Az említett két ország ugyanis rendkívül nagy exportőr volt. Ezért az ottani kínálat kiesése nagy hiányt okoz a világpiacon, főként az afrikai térségekben. Ezt a hiányt valamilyen módon pótolni kell, hogy az ottani emberek is élelemhez juthassanak.

A kertészeti termelést is sújtja az aszály

A kertészeti szabadföldi kultúrákat is jelentős mértékben sújthatja a krónikus csapadékhiány – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és beszállítóipari osztályának osztályelnöke.

Mártonffy Béla kiemelte: a kertészeti ágazat szóban forgó területét azért is érinti rendkívül kedvezőtlenül az aszály, mivel ma már a kertészeti termelés szinte elképzelhetetlen az öntözés nélkül, azonban jelenleg a termőterület csupán 20 százalékát öntözik a gazdálkodók. Ezért a csapadékhiány rendkívüli mértékben sújthatja azokat, akik szántóföldi kertészeti termelést folytatnak. Így például azokat, akik gyökérzöldséget, borsót, csemegekukoricát vagy hagymás növényeket vetnek a területükre.

Ezért a NAK Kertészeti és beszállítóipari osztályának osztályelnöke mindenekelőtt azt tartotta a legfontosabbnak, hogy ezen a területen teljessé váljon az öntözhetőség. Leszögezte ugyanakkor, hogy a szabadföldi kertészet területén működő gazdálkodók számára is igen fontos lenne, hogy mielőbb eső áztassa a földeket, mivel a termelés biztonságához ez most elengedhetetlen lenne.