A közlemény szerint a miniszter kifejtette: a magyar élelmiszeripar nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat: 5 ezer vállalkozást, 33 szakágazatot és 90 ezer alkalmazottat jelent.
Az élelmiszeripar árbevételének több mint 30 százaléka exportból származik. Az exportáló vállalatok árbevétele folyamatosan nő, már megközelítette az 1300 milliárd forintot. A legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik – ismertette a miniszter. Felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az élelmiszeripar mintegy ötezer vállalkozásából alig ezer végez exporttevékenységet.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as támogatási időszakban több nemzeti forrású támogatásra is adhattak be kérelmet, ilyen volt a nagyvállalati beruházási támogatás, illetve a beruházási ösztönzési célelőirányzat kerete, emellett a GINOP programok is segítették a vállalatokat. Ezeknek is köszönhetően 2014 óta az élelmiszeriparba áramlott támogatások értéke mára már meghaladta a 300 milliárd forintot. A támogatások jelentősen hozzájárultak az export dinamikus bővüléséhez – mutatott rá Nagy István a közlemény szerint.
A konferencián Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedben sikerült javítani a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében. A vásárlók jelentős része már hajlandó többet is fizetni a magyar eredetű áruért.
Egy friss reprezentatív felmérést idézve elmondta: két tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
A 170 cég csaknem 4000 terméke által használt Magyar Termék védjegyrendszert működtető társaság célja, hogy a szaktárcával együttműködve felhívja a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre.
Az ügyvezető beszámolója szerint a védjegyrendszert továbbfejlesztik, bevezetnek egy Kiváló Termék védjegyet, amely a termékek kiemelkedő minőségét tanúsítja. Létrehozták már az ÖKOlogikus védjegyet is, amelyet azok az áruk kapnak, amelyekkel a gyártók és forgalmazók csökkentik a környezetterhelést – tájékoztatott Benedek Eszter az Agrárminisztérium közleménye szerint.