Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: túl kell lépni azon a gyakorlaton, hogy a hatóság csak azt mondja meg, mit ne vegyenek le az emberek a polcról. Ma már az is elvárás, hogy egyértelmű legyen: a számtalan élelmiszer közül melyiket érdemes választani. Melyik az, ami valóban megbízható és minőséget garantál. Ez a társadalmi elvárás összhangban áll az agrártárca elképzelésével is. Erre jelenthet megoldást egy, a Nébih által biztosított hatósági tanúsítással rendelkező védjegyrendszer. Egy egyértelmű jelkép, ami a kiemelkedően magas minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a piaci kínálatban szereplő más termékektől.
A minőség kérdése természetesen egy nehéz és összetett téma, amelyre magunk is folyamatosan keressük a választ. Hiszen fontos kérdés, hogy mitől is lesz egy termék minőségi? Ezt ki dönti el és milyen szempontok mentén? A kormány a minőség összetett, alapvetően szubjektív kategóriájának „megfejtésére” egyértelműen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) tartja a megfelelő intézménynek. Hiszen a Nébih ma már egy ismert, elismert és hiteles szervezet. „Egy felmérés szerint Európában a magyarok bíznak meg leginkább a nemzeti élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságukban” - emlékeztetett. Hozzátéve: a Nébih-nek több éves tapasztalata van a minőség témájában is, többek között az évek óta sikeresen zajló Szupermenta terméktesztek köszönhetően. Mindezek alkalmassá teszik arra a hivatalt, hogy - a mögötte álló Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. bevonásával - létrehozzon és működtessen egy állami védjegyrendszert.
„Jól tudjuk, hogy nem kis fába vágtuk a fejszénket. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a minőség szubjektívnek tartott kérdésében - megfelelően előkészített és komoly szakmai, szakmaközi egyeztetésekkel kialakított objektív szempontok mentén - igenis utat lehet mutatni a vásárlók számára” – mondta Zsigó Róbert.
A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer bevezetésében az élelmiszerlánc minden szereplője érintett. Így a termelők és a feldolgozók oldaláról a magas színvonalú munkát ismeri el. Ösztönzi ugyanakkor ezen gazdasági szereplőket a minőség fejlesztésére, javítására és a kiváló minőség fenntartására. Ez a védjegyrendszer számukra hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez. A kereskedők a védjegyet elnyert termékek listája alapján könnyebben kiválaszthatják partnereiket és a forgalmazandó termékeket. A védjegy egyúttal segíti az emberek tájékoztatását is. Építi a bizalmat, garantálja a magasabb minőséget, hozzájárul az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlődéséhez.
A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszernek két fokozata lesz, amelyben az egyes szintek egymásra épülnek majd. Az első lépcső az „alapszint”, amikor is adott feltételeknek kell megfelelniük a pályázóknak. Ennek során a gyártóknak a termékük kiváló minőségét biztosító tulajdonságát kell igazolniuk, de emellett az előállító hely auditálására is sor kerül. Az alap védjegyre bármely előállító pályázhat, aki a vonatkozó uniós rendelet alapján e körbe tartozik és rendelkezik FELIR azonosítóval. A második, „arany fokozat” esetében további független, a termék élelmiszerbiztonságára, minőségére, kedveltségére vonatkozó vizsgálatok alapján nyílik lehetőség a legkiválóbb termékek külön jelölésére. A szakemberek egy termékmustra során fogják összehasonlítani a vásárlói közönség számára elérhető készítményeket. Erre a fokozatra a legjobban szereplő termékekkel lehet majd pályázni és használatára 3 évig lesznek jogosultak az előállítók.
A most bejelentett védjegyrendszer nem váltja ki a már meglévő védjegyeket az élelmiszereken – ezekből több mint 40 féle található jelenleg az élelmiszereken, és több mint 1000 fajta élelmiszeren található jelölés van -, hanem ernyővédjegyként kívánják a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszert működtetni. A KMÉ ugyanis az egyetlen olyan védjegy, amely mögött állami minősítés van – tájékoztatott Zsigó Róbert az Agro Napló kérdésére.
