Nagy István hozzátette: ahhoz, hogy a magyar agrárgazdaság hatékonyan – folyamatosan fejlődve – működjön, elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. „Hiszen a tudomány, a kutatás az alapja minden egyes döntéshozatalnak, és ez a feltétele annak is, hogy a magyar mezőgazdaság sikeresen helytálljon a XXI. században” – mutatott rá a miniszter.

Ennek érdekében szervezték át és tették hatékonyabbá a mezőgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlenül fontos háttérintézmény-rendszert. Így 2014. január elsején a NAIK ezzel a céllal jött létre. Az intézet az elmúlt években bebizonyította, hogy a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes fokozni a nemzet jövedelemtermelő képességét. A NAIK pedig immár még stabilabb alapokkal rendelkezik. Ez év május elsejével az intézmény még erősebbé vált, mivel az AKI is a NAIK részeként folytatja a munkáját a továbbiakban. Ezzel a lépéssel tovább fejlődött a meglévő agrár-kutatóintézeti rendszer, és egy koncentrált, de mégis dinamikus hálózat jött létre. Így a NAIK most már még magasabb színvonalon képes a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére. Mindez pedig segíti, támogatja és erősíti az Agrárminisztérium (AM) szakmai munkáját - mondta Nagy István.

Az integráció nyomán az AKI legfontosabb feladatai nem változnak, ezeket természeten ezután elvégzi, csak még magasabb szakmai színvonalon. Ennek szellemében folyik például tovább az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtés, és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenység. Emellett folyamatos az olyan uniós és hazai információs rendszerek fenntartása is, mint a Tesztüzemi Információs Rendszer és a Piaci Árinformációs Rendszer. Ezek teljesítik hazánk uniós tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit, és heti rendszerességgel szolgáltatnak adatokat az Európai Bizottságnak. De továbbműködik az Agrárstatisztikai Információs Rendszer is, amely az agrártárca szempontjából kiemelten fontos, mivel hatékonyan képes megalapozni az élelmiszergazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket. Mindezeken túl az AKI az elmúlt években adatgyűjtései révén megteremtette azt az adathátteret is, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat megteremtéséhez. Mindez elengedhetetlen az élelmiszergazdaság humánerőforrás-hátterének megteremtéséhez és hosszú távú stabilizálásához.

Fontos ugyanis, hogy ennek az értékteremtő szakmai munkának az eredményét a gyakorlatban is alkalmazni lehessen, és szélesebb körben is megmutathatóvá váljon, hiszen lényeges, hogy az agrárgazdaság  sikereit mások is megismerjék. Ezt a célt szolgálják a NAIK kiadványai. A legújabb, idén publikált könyvük a „Lendületben az agrár innováció” címmel jelent meg.  A kiadvány betekintést enged az agrárium jövőjébe, azokba a korszerű megoldásokba, amelyeket az új generációk kreativitása és lendülete alkotott, a tapasztalt mentorok segítségével – tájékoztatott a miniszter.

Nagy István az Agro Napló kérdésére kifejtette:arra van szükség, hogy azokat az információkat, amelyek egy-egy kutatóműhelyben keletkeznek, rendszerezni lehessen. Ezek az információk ugyanis azok az alapegységek, amelyek felhasználásával tovább fejlődhet a magyar mezőgazdaság.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar agrárgazdaság dinamikusan fejlődik. Ez a folyamat várhatóan következő években is  továbbtart és így ennek eredményeként legalább 1000 milliárd forinttal lehet több az ágazat kibocsátása, ami most mintegy 2750 milliárd forint. Ez a növekedés ugyanakkor csak a gyakorlati agrárkutatás és az így létrehozott innovatív eredmények alkalmazásával jöhet létre.

A főigazgató úgy vélte:  a magyar agrársikerek zálogát a gazdabarát szakpolitika, a döntéseket megalapozó világszínvonalú innováció és az eredményekre fogadókészséget mutató gazdatársadalom jelenti.     

Az Agro Napló kérdésére Gyuricza Csaba közölte: a NAIK-nak jelenleg mintegy 200 kutatási témája van. Évente mintegy 10 milliárd forintot fordítanak a NAIK-nál agrárkutatásra, ennek több mint 50, csaknem 60 százaléka az állami költségvetésből származik, míg a fennmaradó hányad pedig a kutatási bevételekből – a hazai és nemzetközi pályázati forrásokból -, valamint szolgáltatási bevételekből tevődik össze.

Gonda Pál, az AKI igazgatója kiemelte: megtisztelő az intézmény és az ott dolgozók számára a miniszteri látogatás, mert több, mint tíz éve az agrártárca irányítója hivatalosan nem járt az AKI-ban. Pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet az elmúlt években azon volt, hogy a mindenkori agrártárcának megfelelő szakmai anyagokat készítsen, és a jövőben is ez a szándéka.