A tájékoztatás szerint ugyanis ez az ágazat egyik nagy kihívása. A témáról „Fenntartható élelmiszer-előállítás a XXI. században” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a NAK a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében az érdeklődő táborozóknak.

A beszélgetésen részt vevő Nagy István agrárminiszter meglátása szerint következményekkel járna az ember további elszakadása a természettől. Így újra meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy mi a természet rendje, valamint meg kell ismertetni a társadalmat azokkal a folyamatokkal, amelyek eredményeként az élelmiszer az asztalra kerül.

Ezt a munkát rendkívül hátrányosan befolyásolják az olyan kezdeményezések, mint például a ketreces tojás bojkottja vagy a sertés ivartalanításának betiltása. Hiszen ezek vagy alacsonyabb minőségű vagy nagyobb kockázatú alternatívákat eredményeznek, azonban a kezdeményezők erről már nem tájékoztatják a fogyasztókat.

Folyamatosan változnak az irányzatok, például az életmód is. Ez pedig új termékeket, új versenyhelyzetet hoz magával, amire reagálni kell. Ezzel együtt Magyarország a távoli jövőnek tekinti a szintetikusan előállított húst, ugyanakkor a növényi fehérjék szerepének erősödését számításba kell venni – hangsúlyozta a miniszter.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke úgy vélekedett: elsősorban az ismeretlentől való félelem áll a mezőgazdaság utóbbi időben erősödő hátrányos megítélése mögött. Rengeteg félinformáció vagy akár álhír kering, amelyek eredményeként a társadalom egyre több elvárást támaszt az ágazattal szemben, ezek betartása pedig várhatóan az árak emelkedéséhez fog vezetni.

A NAK elnöke szerint meg kell értetni a társadalommal, hogy a gazdálkodóknak elemi érdekük a környezetet védeni, hiszen az biztosítja a megélhetésüket, akár generációkon keresztül is. Ennek egyik kulcsa: a gyerekek felé nyitás, akár az iskola keretén belül, akár közvetlenül a gazdaságokban bemutatva a termelést.

Az élelmiszer bizalmi termék, aminek az előállítása jelenleg leköti a gazdálkodók figyelmét, azonban a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a korrekt, a tudományon, a tényeken alapuló tájékoztatásra - mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Emellett a korszerű vízgazdálkodás kialakítását is kulcsfontosságúnak tartotta, mivel enélkül a korszerűbb technológiákat sem lehet kihasználni.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége elnöke úgy látja, hogy a jövőben a növekvő igények kiszolgálása érdekében tovább fog erősödni az élelmiszer-előállítás ipari jellege. Ezzel együtt a Kárpát-medencének nagy lehetőséget jelent, hogy jobb minőségű, prémium termékeket állítson elő. Erdélynek pedig külön lehetőséget biztosít, hogy jelenleg 1,5-2,0 millió hektár olyan szántóterület van, ami korábban erdő volt, a XXI. század egyik legfontosabb alapanyaga viszont a fa lesz.

Borboly Csaba, a romániai Hargita megyei tanács elnöke kiemelte: Erdélyben a nagy gazdaságok támogatása helyett a kisebb gazdaságokra kell a hangsúlyt helyezni. A beszélgetés zárásaként a résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy ma is érdemes a mezőgazdasági pályát választani, hiszen az élelmiszerre mindig szükség lesz – olvasható a tájékoztatásban.