Mikor és mivel „etessem” a repcémet?

A hozzászólásokért kattintson!

Hoyer Rita (Borealis L.A.T Hungary Kft.) 

Augusztus elején már minden gazda gondolata a következő vetés körül forog – melyik növényt hova vessük, melyik fajtát válasszuk. A legkorábbi vetésű növény az őszi káposztarepce, így értelemszerűen ennek a kultúrának a megtervezésével kezdjük. A sok kérdés közül, melyekben döntést kell hozni, kiemelkedően fontos a műtrágyázás témaköre, hiszen 30-40%-ban a tápanyagellátás határozza meg a következő évi termést, az pedig nagyon nem mindegy, hogy egy tonnával többet vagy kevesebbet termelünk.

A hosszú vegetációs időszak és a hatalmas zöldtömegképződés miatt a káposztarepce nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel, amelyet a talaj készleteinek és a műtrágyáknak együttesen kell biztosítaniuk. A növekedéshez szükséges tápanyagok mennyisége lényegesen magasabb, mint a terméssel elszállított mennyiség.

A lenti táblázat az őszi káposztarepce fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. A repce elsősorban a nitrogén, kálium és kén hiányára reagál érzékenyen, de megfelelő mennyiségű foszforra és magnéziumra is szüksége van. Például: 4 t/ha káposztarepce hozam eléréséhez 280 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 80 kg N/ha) nitrogént vesz fel az állomány a talajból, akkor további 200 kg N/ha adagot kell hozzáadni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 172 kg nitrogén távozik a talajból hektáronként.

A sikeres repcetermesztés kiindulópontja egy jó minőségű NPK-műtrágya használata alaptrágyaként, amely a csak nitrogénnel való trágyázáshoz képest jelentős, akár egy tonnás termésnövekedést biztosít. A kijuttatandó mennyiséget a nitrogén hatóanyag szabja meg: az NPK-műtrágyával kijuttatott nitrogén ne haladja meg a 30-40 kg/ha adagot. Minél korábban vetjük a repcét, annál kevesebb nitrogént adjunk neki, így kisebb a valószínűsége, hogy a tél beállta előtt túlfejlődik az állomány. Az ősszel kijuttatott foszfor elengedhetetlen a fejlődéshez: számos sejtépítő vegyület építőanyaga, emiatt meghatározó a korai fejlődési időszakban, különösen a gyökérképzésben. Növeli az elágazódás mértékét, valamint kedvező hatása van a termékenyülésre és a magfejlődésre, így a kívánt olajtartalom eléréséhez is hozzájárul. A kálium nagymértékben javítja a növények vízfelhasználását, valamint aszály- és fagytűrő képességét.

A repce számára kiemelten fontos mezoelem a kén, amely alapvető eleme a zsírsavak szintézisének, így hiánya jelentősen befolyásolja az olajtartalmat. Kénhiány már ősszel is jelentkezhet; ezért fontos, hogy a fiatal növények számára is juttassunk ki megfelelő mennyiséget belőle. A kéntartalmú NPK-műtrágyák mellett a tavaszi időszakban kijuttatott kénes nitrogénműtrágya általában fedezi a repce 30-40 kg/ha mértékű kénigényét.

Az őszi káposztarepce kiemelkedően jó tápanyagreakciót mutat a termesztés során: a kijuttatott tápanyagokat jelentős termés – és olajtartalom növekedéssel hálálja meg, ahogy azt a szántóföldi kísérleteink eredményei is mutatják az ábrán. Az NPK-alaptrágya nélkül, csak tavasszal, kétszer nitrogénnel műtrágyázott parcellához képest az alaptrágyázott, és megfelelő mennyiségű kén kijuttatásban részesült parcellák (3.,5.,6. parcellák) 1 tonnával több termést hoztak, miközben az olajtermés is arányosan nőtt. Az ábrán jól kivehető a kéntrágyázás fontossága is: ugyanolyan trágyázási stratégia mellett (NPK alaptrágya, kétszeri fejtrágyázás 80+80 kg N/ha adagokkal) a kén elégtelen mennyisége 0,83 tonna termésveszteséget okozott (4. és 5. parcella).

A Borealis L.A.T a következő, kiváló minőségű, a tápanyagokat vízoldható formában tartalmazó, és nem utolsósorban költséghatékony NPK-műtrágyákat javasolja a repce őszi alaptrágyázásához: COMPLEX 15/15/15+7SO3+Zn és COMPLEX 14/10/20+10SO3.

Ha a kezdeti fejlődés során a növény minden tápanyagot megkap, egy megerősödött és jól begyökerezett állomány megy a télbe, ami már egy mérföldkő a jó terméshez vezető úton.

További információ:
www.borealis-lat.com 

Gyuris Kálmán (Yara Hungária Kft.)  

Közleg a repcevetés ideje. A szélsőséges időjárásra már nem igazán szeretnék kitérni, az elmúlt években ez igazából megszokottá vált.(Első szakmai éveimben azt mondta egy általam igen nagyra becsült szakember: „Az időjárás a gyenge mezőgazdász utolsó kifogása.” Azért a mostani években már lehet, hogy ő is másképpen látja ezt.) Nézzük, milyen eszközeink vannak, hogyan tudunk mégis sikeresek lenni, hogyan lehet ezeket a szélsőséges körülményeket kivédeni. Véleményem szerint a siker három ponton dől el: talajművelés, tápanyag-gazdálkodás, fajtaválasztás. A sorrendet mindenkire magára bízom. Természetesen részemről a tápanyag, a műtrágya kerül a fókuszba. Az alaptrágyázásra, fejtrágyázásra és a lombtrágyázásra egyaránt van javaslatunk.

1. Alaptrágyázás: A neve is jól mutatja, az alapokról van szó. Itt dől el a kérdés; itt alapozzuk meg a kezdeti fejlődést, a jó gyökérképződést, a télállóságot, az elágazások számát, vagyis a jövő évi termést. Ezt nem tudjuk a későbbiekben pótolni, korrigálni, egyéb elemekkel helyettesíteni. A YaraMila komplex, melegen granulált, mikroelemeket is tartalmazó műtrágyacsaládból választhatunk ideális terméket repcénk számára. A magyarországi talajok ellátottságát, illetve a repce igényét figyelembe véve a következő termékeket, dózisokat ajánljuk tisztelt partnereinknek: Ideális, jó vagy igen jó P-K ellátottság esetén a YaraMila 9-12-25 termékünket ajánljuk. Gyakorlatilag ez a műtrágya fedi le a repce elméleti igényét; átlagosan 300-350 kg/ha mennyiségben kijuttatva. A magyar szántók nagy része azonban nem tartozik a jól ellátott területek közé - különösen foszforból, - ezért a magasabb hatóanyag tartalommal rendelkező termékek a népszerűbbek; a YaraMila 8-24-24 és a YaraMila 7-20-28. Ezekből a javasolt mennyiség 250-300 kg/ha. Mindkettő ként, valamint mikroelem kiegészítést is tartalmaz, illetve a YaraMila 7-20-28 még magnéziumot is. A termékekben lévő foszfor kiváló oldékonysága a kritikus időszakokban is biztosítja az elegendő foszfort, ami különösen késő ősszel, kora tavasszal lehet termés limitáló tényező. Ezen kívül a kiemelkedő fizikai tulajdonságai révén az egyenletes szóráskép is termés növelő tényező.

2. Fejtrágyázás: Bár egy kicsit korai még erről beszélni, de az elmúlt években a késői őszi beavatkozás előtérbe került. 30-50 kg/ha hatóanyagról van szó, amelyet átlagos esetben a YaraBela Extran, míg a kénre is odafigyelve a YaraBela Sulfan biztosít.

3. Lombtrágyázás: Az intenzív repcetermesztésnek ma már kihagyhatatlan része a lombtrágyázás, Az őszi kezelés meghatározó a megfelelő mennyiségű és minőségű repce termesztésében. Ennek alátámasztására mutatjuk a következő táblázatot:

A repcéről további információk találhatóak a yara.hu oldalon. Bármilyen kérdés esetén forduljon szaktanácsadó kollégáinkhoz, akiknek az elérhetősége szintén megtalálható honlapunkon.