Szárbontás a számok tükrében

A hozzászólásokért kattintson!

Daoda Zoltán AGRO.bio Hungary Kft.	Holopovics Zoltán Agrova Kft.	Imreh Gergő Natur Agro Hungária Kft.	Dr. Pénzes Éva Terragro Kft.

Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.) 

A termőtalajon maradó szármaradványok sorsát már a kombájnok eldöntik, amennyiben zúzva szétterítik, akkor a termőtalaj gazdagszik, amennyiben a bebálázzák, akkor a gazda gazdagszik. Sajnos ez a hiedelem még éli világát. Aki így gondolkodik és tesz, valóban rövidtávon bevételre tesz szert talaja kiürítésével. Így a talaja vesztésre áll.

Kérdés, hogy meddig bírja majd s ki tudja mindezt megállítani?

 

Milyen mennyiségű tápanyag marad meg egyes növények betakarítását követően?

A növények komoly vagyont halmoznak fel és hagynak hátra, melyek értéke az alábbi lehet:

Búza:              22 500-28 000 Ft/ha
Repce:            19 000-35 000 Ft/ha
Napraforgó:   30 000-38 000 Ft/ha
Kukorica:       40 000-85 000 Ft/ha

Ezek a számok akár csalók is lehetnek, mert ez a beltartalom szervetlen formában kifejezett értéke, viszont a szerves formátum újra kialakulásához ennek sokszorosa (5-15x) kell.

Most akkor, mikor és ki nyer illetve ki és mi veszít?

Mi a nyerteseket támogatjuk komplex mikrobiológiai technológiánkkal!

Az őszi búza tarlómaradványainak BactoFil Cell kezelés által irányított bontása után vizsgáltuk az utóvetemény egyes paramétereit. A pozitív hatás a növényi maradványok egy részének felvehetővé vétele miatt jelentkezik.

Most ősszel is nagy feladat vár a termőtalajokra, mert a napraforgó és a kukorica szármaradványait be kell fogadják. BactoFil Cell-lel támogatva képesek lesznek feltárni a szerves tápanyagokat és önmagukba beépíteni azokat.

A BactoFil CELL használatának előnyei:

• a tarlómaradványok gyors és hatékony elbontása
• tápanyagfeltárás (talajból és a növényi maradványokból)
• nitrogénkötés, a nitrátérzékeny területen korlátozás nélkül használható
• a káros pentozán hatás elkerülése
• talajból fertőző kórokozó gombák szaporodásának gátlása (fuzárium, rozsdafélék)
• javítja a talaj talajszerkezetét és vízgazdálkodását
• humifikál (szerves trágyát pótol)

Megoldást biztosítunk a talaj nagy feladatához.

75-80 %-os tömegcsökkenés fél év alatt!

A BactoFil Cell által kezelt, gyorsabban elbomló szármaradványok hamarabb szolgálják a szerves anyag növekedést.

A hosszútávon is gondolkodó, a termőtalajába beruházó mezőgazdász folyamatosan kapja vissza talaja hálájaként az eredményeket, már az utóveteményben is, de a 2. évben a gázolajfogyasztás (kötött talajokon) jelentős csökkenésében is.

A szármaradványok teljes visszajuttatásával és a BactoFil Cell által irányított lebontással folyamatosan nyertest csinál a termőtalajából.

Ehhez kollégáink teljes körű támogatást adnak Önnek!

További információ:
www.agrobio.hu

Holopovics Zoltán (Agrova Kft.) 

A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 15-20 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, a szántóföldről való lekerülése miatt.

A szármaradványok talajban történő lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro és mezoelem kerül a talajba. Ugyanakkor nem elhanyagolható a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége sem, hiszen talajaink fokozódó mikroelem szegényedésének számos kedvezőtlen hatása ismert.

2018-ban 1,45 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, ennek 70%-a búza. Statisztikai adatok szerint a szalmának 2/3-át takarítják be valamilyen formában. Becslések szerint a begyűjtött szalmának mintegy a fele (50–55%-a) alomként vagy takarmányként kerül felhasználásra, egyharmada (25–30%-a) ipari célokat szolgál, a fennmaradó rész (15–25%) energetikai folyamatokban kerül hasznosításra.

A táblán maradó búzaszalma fennmaradó részét az esetek többségében beszántják.

A szántóföldeken a legnagyobb mennyiségben a kukorica melléktermékei keletkeznek. A több mint 12 millió tonna melléktermék 90%-a a szár és levél, kb. 10%-a a kukoricacsutka (más adatok szerint azonban:  szár: 33 %, levél: 31 % csuhé: 14%, csutka: 17% szem: 5%).

A kukoricaszárat a vetésterület nagyobb részén beszántják, kisebb területen bebálázzák.

Tudvalevő, hogy a növényi biomassza talajba visszakerülő részének feltáródása, humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj ilyen jellegű anyagvesztesége csökken. Ezek alapján könnyen belátható, hogy jelentős gazdasági érdekünk is fűződhet e melléktermékek talajba juttatásához, hiszen műtrágyázási költségeinket is lehetőségünk lesz csökkenteni.

Azt, hogy milyen valós értéket is képviselnek a melléktermékek, Dr. Tóth Zoltán és Kismányoki Tamás számos alkalommal idézett munkáiból is tudhatjuk.

Az irodalmi adatok és az elmúlt év vetésterületeinek és termésátlagainak felhasználásával egyszerű, hozzávetőleges kalkulációt végezve azt láthatjuk, hogy csak a búza, kukorica, napraforgó növények összes melléktermékének nitrogén, foszfor, kálium hatóanyagtartalma közel 500.000 tonnát tett ki 2018-ban.

E jelentős volumenű tápanyagbázis megőrzésének első feltétele a melléktermékek talajba juttatása. A következő feltétel azonban valamely mikrobiális tarlóbontó készítmény használata. A hazánkban forgalmazott tarlóbontó baktériumkészítmények olyan baktérium törzseket tartalmaznak, melyek képesek a lignocellulóz és hemicellulóz hatékony bontására. E célra leggyakrabban a Cellvibrio és Bacillus nemzetség egyes fajait használjuk. E készítményekben azonban együtt találjuk a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumokat (pl. Azotobacter, Azospirillum). Ez utóbbiak segítségével ugyanis kompenzálni tudjuk az esetlegesen fellépő ideiglenes N hiányt.

Növény	Melléktermék arány (Tóth)	Évi megtermelt melléktermék mennyiség millió tonna (Bohoczky)	Gyökértermés t/ha (Tóth-Kismányoki)	Melléktermék t/ha (Tóth-Kismányoki)	Melléktermék+gyökér tápanyagtartalma kg/ha (Tóth-Kismányoki)
					N	P2O5	K2O
Búza	1,2-1,5	4,5-7 (szalma)	1,4	5,5-6,9	40-50	30	60-70
Kukorica	1-1,2	5,1-13,1 (szár)	3	7,8-9,4	100-110	40	110-140
Napraforgó	2,2-3	0,4-1 (szár)	4,7	5,8-8	80	60	60-70

Növény	Termésátlag 2018 (KSH) t/ha	Vetésterület 2018 (KSH) ezer ha	Összes termés (2018) ezer tonna	Összes melléktermék (2018) ezer tonna	Összes melléktermék tápanyagtartalma (2018) ezer tonna
					N	P2O5	K2O
Búza	5,1	1035	5278,5	6862,05	41,4	31,05	62,1
Kukorica	8,4	944	7929,6	8722	94,4	37,76	103,84
Napraforgó	2,9	619	1795,1	4487	49,52	37,14	37,14

Valljuk, hogy – „Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés” -.

A tápanyag gazdálkodás gerincét a talajban található tápanyagok, ezek közül is a szerves anyagok jelentik. A kémiai utánpótlással csak a növény igényének töredékét vagyunk képesek gazdaságosan pótolni. A Phylazonit Technológiai ajánlásunk a talaj biológiai életére, folyamataira helyezi a fókuszt.

A Phylazonit Technológia céljai:

• A talaj szerkezetének javítása – Phylazonit Tarlóbontó
• A tápanyagfelvétel hatékonyságának fokozása – Phylazonit Talajoltó, Talajregeneráló
• A növény ellenálló képességének növelése – Energia Humin

Termékeink hatékonyságának fontos eszköze a megfelelő kijuttatás és agrotechnika.

Részletes szaktanácsadásért keresse a Phylazonit területileg illetékes kollégáit!

További információ:
www.phylazonit.hu

Imreh Gergő (Natur Agro Hungária Kft.) 

Számos szakcikk taglalta már az elmúlt évek során, miért is elmulaszthatatlan, de legalábbis erősen ajánlott a visszamaradó szárrészek elbontása. A melléktermékek komoly tápanyag-utánpótlással látják el a talajt, ugyanis jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Az elmúlt évtizedekben folytatott, talajt kizsigerelő sajnálatos gyakorlat - az intenzív növénytermesztés miatt jelentős mértékben csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása - miatt különösen fontos, hogy ily módon javítsuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát.

A Natur Agro által ajánlott egyedülálló, három kezelésből álló technológia első kezelése, mondhatni alapköve a Natur Mirco nevű talajoltónk felhasználása, mely egyaránt felelős a tápanyagok beépítéséért, mobilizálásáért, valamint a szár- és gyökérmaradványok elbontásáért. A termék több természetes mikroorganizmus- és gombafajt tartalmaz, melyek javítják a talaj szerkezetét és jelentős mennyiségű tápanyagot szolgáltatnak. Emellett nem elhanyagolható a biokontroll-hatás sem, aminek köszönhetően akár a vegyszeres kezeléseken is spórolhatunk: a Natur Micro-ban található Trichoderma harzianum nevű hasznos hiperparazita gomba gátolja például a Sclerotinia szaporodását, de hatékony a talajeredetű kórokozók, így a Fusarium-nemzetség ellen is.

Szerencsére úgy látjuk, a tendenciák kedvezőek: egyre többen nyitottak a természetes, mégis innovatív megoldás alkalmazására, ezt bizonyítja, hogy immár 1500-nál is több gazdálkodó partnerrel dolgozhatunk együtt. Ők már megtapasztalhatták, hogy a folyamat tökéletesen kiegészíti a műtrágyás technológiát, sőt, köszönhetően a Natur Micro-nak, kevesebb szervetlen műtrágya felhasználására van szükség, így nemcsak a talaj, hanem a gazda is jól jár – nem beszélve arról, hogy csökken a műtrágya talajsavanyító, talajéletet degradáló hatása. A megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj pedig meghálálja a kezelést: saját kísérleteink rendre szignifikáns terméstöbbletet mutattak ki a kezeletlen, kontroll parcellákhoz képest. Ez egybecseng a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete által végzett vizsgálatok eredményével is: a kutatásban a piac számos szereplője - így köztük cégünk is - részt vett, az eredmények pedig több mint biztatóan alakultak. Kukorica esetében 9,8, tavaszi árpánál 12,2, míg a szójánál 24,8%-os átlagos többletet sikerült elérni a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest.

Míg partnereink száma egyre növekszik, természetesen mi sem ülünk a babérjainkon: tapasztalataikra és igényeikre támaszkodva idén új terméket vezetünk be a piacra, a Natur Micro töményebb változatát, a Natur Mirco "T"-t. Magasabb csíraszámnak köszönhetően kisebb hektárdózis (3 liter baktériumkomponens +1 liter gombaadalék) alkalmazása is elegendő, így a gazdák úgy növelhetik a talaj biológiai aktivitását - később pedig bevételeiket -, hogy töményebb termékünknek köszönhetően tovább optimalizálhatják költségeiket. Természetes összetételének köszönhetően ráadásul AKG-ban is felhasználható, támogatott termékről van szó.

Mi hisszük, mert látjuk: a befektetés már rövid távon is megtérül. Hosszú távon pedig egyenesen kihagyhatatlan a mikrobiológiai készítmények használata.

További információ:
www.naturah.hu

Dr. Pénzes Éva (Terragro Kft.)  

A klímaváltozás a jelen problémája

A klímaváltozás óhatatlanul hatással van a termőtalajra és a növénytermesztésre. Hiszen a talajélet megváltozása a szervesanyag-tartalom csökkenésével és romló minőségével jár. Már elindult egy láncreakció, amely a rendszer minden elemét érinti. Számolnunk kell a szervesanyag- és humusztartalom csökkenésével, talajszerkezet romlással és az egyre szélsőségesebbé váló talaj pH-val. A stresszesebb talajok, és ezáltal a növényállományok fenntartása így egyre költségesebbé válik, csökkenő vagy / és ingadozó terméshozamokhoz, rossz vízgazdálkodáshoz, fokozottabban megjelenő növénybetegségekhez vezetnek.

 

A baktériumos talajoltás és a szárbontás mint lehetséges megoldási út

A BIOFIL Technológia olyan agronómiai eljárás, ami a hozam fokozása mellett a klímaváltozás káros hatásainak jelentős részére is hatékony megoldást kínál! A kezeléseket érdemes ősszel elkezdeni a bakteriális szárbontással és a vetés előtti talajoltással! A BIOFIL Szárbontó Technológia alkalmazásával a táblákon maradó szerves anyagok lebomlanak, így abból jelentős mennyiségű tápanyag lesz felvehető. Visszaszorításra kerülnek a patogén gombák és egyéb kártevők. Javul a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, valamint víz- és hőháztartása.

 

Lebontás biológiája

A táplálékhálózat az elpusztult szerves anyagok lebontásán alapul. Fontos megjegyeznünk: a lebontást kizárólag a talaj mikrobióta képes elvégezni! A talajban lévő szervesanyag-készlet a mikrobiótának magának is élőhelye és tápláléka, ugyanakkor a mikroorganizmusok lebontó munkájukkal a talaj egész élő közösségének szolgáltatnak felvehető formában tápanyagot, többek között termesztett szántóföldi növényeinknek is. A talaj termékenységének megőrzéséhez, javításához ezért nélkülözhetetlen ennek a táplálékhálózatnak, a talaj „élelmezési rendszerének” megőrzése, egyensúlyban tartása.

Különösen fontos mindezt alaposan átgondolnunk most, a betakarítási, szárbontási szezonban!

Gyapotszalagos kísérlet

Kutatóink úgynevezett gyapotszalag teszteket végeztek tenyészedényben, melynek célja elsősorban a természetes szerves anyag lebontási folyamat és a készítményeinkkel kezelt talajokban lejátszódó lebontási folyamatok sebességének összehasonlító vizsgálata volt. A kísérletek alapján megállapították, hogy a három vizsgált talaj pH mellett (savanyú, normál, lúgos) a lebontás sebessége és intenzitása eltérő. A normál pH-tól eltérő talaj pH esetén azonos és optimális környezeti körülmények között is korlátozott a bomlási folyamat sebessége. A kezelések hatására a bomlás mértéke és sebessége javult normál pH-jú talaj esetében is! A 30 és 60 napos mintavételek során azt tapasztalták, hogy minden vizsgált talaj esetében a hosszabb időtáv (60 nap) során nagyobb mértékben javult a kezelések hatására a bomlás mértéke. Ebből az következik, hogy a bontási folyamat során a nehezebben lebomló „összetevők” bontásában is segítik alkalmazott készítményeink a talajok bontási mechanizmusát. (1. ábra)

1. ábra: Savanyú barna erdőtalajon végzett kísérlet eredményei a BIOFIL készítményekkel gyapotszalag bontási teszt alapján

Növényi maradványok tápanyagtartalma

Az alábbi táblázatban az látható, hogy az egyes kultúrnövények szár (szalma) és gyökér részei mennyi tápanyagot tartalmaznak. Meg kell jegyeznünk, hogy a fuzárium a leghatékonyabb cellulózbontó! Ezért is szükséges a növényi maradványok lebontását bakteriális készítménnyel támogatni.

BIOFIL Szárbontó baktérium készítmény

A BIOFIL Szárbontó készítményben lévő három baktériumtörzs celluláz, xilanáz és béta glükozidáz bontó enzimeket termel, egy törzs (Azotobacter chroococcum) pedig hatékony nitrogénkötő, így a pentozán hatás könnyen elkerülhető. A patogén gombák visszaszorítását a Brevundimonas mediterranea törzs jelentős sziderofor termelése biztosítja, így megelőzhetünk egyes növényegészségügyi problémákat, például a fuzárium fertőzést.

További információ:
www.terragro.hu