A szaktárca közlése szerint Farkas Sándor a díjátadóval egybekötött állatbemutatón emlékeztetett: a történelmi hagyományok és az évtizedek alatt felhalmozott szaktudás kiváló alapot jelentenek az AM és a MÁSZ közötti sikeres együttműködéshez. A kormány célja ugyanis az, hogy a hazai állatitermék-előállításban a magyar tenyészállatok felhasználása és aránya a lehető legnagyobb legyen.

Az államtitkár kiemelt néhány fontosabb eredményt. Így az elmúlt években a hús- és tejhasznú tehénállomány együttesen immár 402 ezerre növekedett, ami 2010-hez képest 93 ezres emelkedést jelent. Az Állategészségügyi Világszervezet, valamint több nem uniós ország elismerte az elmúlt évben Magyarország kéknyelv-mentességét, valamint hasonlóan siker az élőállatokat és különböző húsféléket érintő, elmúlt években megvalósult áfa-csökkentés.

Az államtitkár számba véve a sikereket úgy fogalmazott: nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország számára az állattenyésztés nem csak gazdasági szempontból kiemelt ágazat: „ugyanis múltunk, kultúránk része” - mondta. Ennek bizonyítékai nemcsak a honfoglaló ősök legendás lovai vagy a középkori Nyugat-Európának ízletes marhahúst adó magyar szürkemarhák, hanem az is, hogy a szervezett keretek között folytatott tenyésztésnek több mint 200 éves hagyománya van Magyarországon.

Az OMÉK-ok története is csaknem két évszázadra nyúlik vissza, az első ilyen bemutató 1826-ban volt. Az OMÉK-on díjat nyerni, vagy egyáltalán kiállítóként megjelenni nemcsak presztízst jelent a gazdáknak, de komoly üzleti, piaci értéke is van – mondta Farkas Sándor.

A MÁSZ OMÉK különdíját kapta az elmúlt években végzett kiemelkedő tenyésztőszervezeti munkája elismeréseként a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetsége, a Magyar Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete és a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete – olvasható a tájékoztatásban.