Feldman Zsolt kitért arra, hogy a hazai gyepek állapota mintegy 18 ezer magyar állattartó gazdálkodó munkáját befolyásolja, hiszen a húsmarha- és juhtartás eredményessége szorosan kapcsolódik a gyepgazdálkodás eredményességéhez. A legeltetés és kaszálás színvonala pedig központi kérdés az állatok takarmányozásában. A húshasznú tehénlétszám erőteljes növekedése napjainkra meghozta a legeltetés térhódítását, a juhtartás hagyományosan komoly gyephasználó, ezért került elő a téma gondozásának szükségessége.

Az államtitkár hangsúlyozta: a hazai gyepek jelentős természetvédelmi értéket jelentenek, mintegy felük védettséget élvez. A klímaváltozás már jelen lévő negatív hatásai miatt is kulcskérdéssé válik a gyepek jó állapotban tartása, hiszen a gyakorlatban reagálni kell a mind hosszabb vízhiányos időszakokra. A hazai kutatások során azt állapították meg, hogy az extenzív, legeltetésre alapozott állattenyésztés kedvező csapadékellátottság mellett egyértelműen klímabarát. A mérések alapján az üvegházhatású gázok kibocsátását (a legelő, kaszáló és a téli szállás szintjén) a legelő növényzetének szén-dioxid-felvevő kapacitása képes volt ellensúlyozni.

A most megalakult munkacsoport a természetvédelmi szempontokkal összeegyeztethető megoldásokat keres, hiszen a gazdálkodás és a gyepek jó ökológiai állapota közötti egyensúly megtalálása mindenkinek érdeke.

A munkacsoport munkájába a témával foglalkozó szakmai műhelyek, kutatók, háttérintézmények is részt vesznek annak érdekében, hogy a szakmailag lehető legjobb javaslatok születhessenek meg, eredményeit pedig mind a gazdálkodók, mind a támogatáspolitika hasznosítani tudja – emelte ki az államtitkár, tájékoztatta lapunkat a szaktárca.