Az elmúlt évi bő termésből, amely ráadásul nem is hozott kiemelkedő minőséget, nagy átmenő készletek halmozódtak fel, emiatt feszültségekkel indult az idei szüret – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A szőlő szedése előtti becslések 4,5-4,8 millió mázsa termésről szóltak, a mostani adatok azt mutatják, hogy ennél – maximum 10 százalékkal – kevesebb lesz a tényleges szőlőtermés. A HNT adatai szerint egyébként eddig ennek a mennyiségnek körülbelül az 55 százalékára kérték ki a termelők a származási bizonyítványt.
A 2019-es ugyanakkor kiemelkedő minőségű évjárat – hangsúlyozta a HNT-elnök. Kimondottan igaz ez a Balaton, Pannon, Felső-Pannon borrégiókra, de az Alföldön sem panaszkodhatnak, Tokajban pedig jó eséllyel kiváló aszús évjárat lehet.
Az idei szüret idején – a nagy átmenő készletek okozta piaci nyomás miatt is, amelyet például lepárlással és zöldszürettel próbáltak enyhíteni – kiütköztek a hazai borágazat szerkezeti problémái. Magas a felvásárlás aránya, márpedig – emlékeztetett Légli Ottó – a végtermék a bor, a szőlő pedig az alapanyag, a jelenlegi piaci helyzetben a szőlőtermelők nagyon alacsony árat kaptak a szőlőjükért. A HNT-elnök szerint ugyanakkor az elmúlt két évben annyit legalább elértek, hogy a szerződéses fegyelem javult. A hazai borok jelentős része a tömegbor kategóriában versenyez az európai piacon, vagyis ott, ahol a legnagyobb a konkurencia, és a legkisebb az elérhető profit.
Ennek a termékszerkezetnek az a következménye, hogy a magyar borok a 0,9 eurós literenkénti árat sem érik el az exportpiacokon, miközben például az osztrákok 3 euró fölötti átlagáron értékesítenek külföldre.
