A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet és az életszínvonal javulása miatt az egy főre jutó kalóriabevitel is mintegy 20 százalékkal nőhet, aminek következtében a világ élelmiszerigényének bővülése az elkövetkező 30 évben meg fogja haladni az 50 százalékot – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közzétett összegzésben. Felhívják a kutatók a figyelmet: eközben a már meglévő és az új gondokra is megoldásokat kell találni, így például a gyorsuló klímaváltozásra, a termőföld- és a vízkészlet csökkenésére, a biotechnológia térnyerése miatt megváltozott körülményekből fakadó problémákra, az élelmiszerbiztonság fenntartására, illetve a mezőgazdálkodásra alapozott energiahordozók terjedésének igényére is.
A népesség növekedése mellett – részben az urbanizáció hatására – várhatóan a fogyasztási szokások is átalakulnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot, és tejterméket fogyasszanak, ezért várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, azaz a földhasználat szerkezete is várhatóan átalakul.
Utal az elemzés arra is: több kutató úgy látja, hogy a vöröshúsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelentheti a kulcsot a fenntartható élelmezéshez. Mégis naivság lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés.
Fontos megemlíteni – a szakértők szerint azt is -, hogy új lehetőségeket és új kihívásokat is jelent az élelmiszergazdaságban a biotechnológia alkalmazása, amely nem egyenlő a genetikai módosítással, hiszen a hagyományos és a legmodernebb technológiák széles skáláját foglalja magába. Kétségtelen azonban – jelzik a szakemberek -, hogy az érintett termékek közül a genetikailag módosított növények vannak a fókuszban, amelyektől sokan ódzkodnak.
Az OTP Agrár szakértőinek véleménye szerint tiszteletben kell tartani ezt az óvatosságot, de törekedni kell arra, hogy mind a közvélemény, mind a politikusok ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát és a legújabb eljárásokat. Az elmúlt harminc évben a világ élelmiszer kibocsátása évenkénti átlagban 0,2-0,3 százalékkal növekedett gyorsabban, mint népessége és ez a tendencia fenntartható. Ám folyamat tovább vitele érdekében élni kell az innovációkban rejlő lehetőségekkel, az új technológiák adta előnyökkel, és a tudomány eredményeinek adaptálásával is.
Az emberiség globális szinten tehát képes lehet 2050-ben is elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert termelni, de átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség, a természeti erőforrások szűkösségéből, a vízkészletek csökkenéséből és az éghajlatváltozásból adódó negatív hatások mérséklésére. Az említettek mellett az is kihívást fog jelenteni – vélekednek a szakértők -, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést olcsón tudja-e megoldani az agrárgazdaság. Ha nem így alakul, az annyira megemeli a termelés költségeit és az árakat, hogy a szegényebb országok és társadalmi rétegek hozzáférése az élelemhez ismét nehezebbé válhat – tartalmazza az összegzés.
