Zambó Péter felidézte: az állami erdőgazdaságok idén ősszel a saját területükön 550 hektár új erdő telepítését kezdték meg a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása érdekében. A 2020 áprilisáig tartó munkálatok részeként 2 millió facsemetét ültetnek és 100 tonna makkot vetnek el. November 30-ig mintegy 200 hektáron már elültették a fákat, illetve vetettek makkot.
Az erdőtelepítéshez – melynek ösztönzésre megemelték az erdőtelepítési támogatásokat 80-130 százalékkal – azonban jó minőségű erdészeti szaporítóanyagra van szükség, amelynek előállítása nem olcsó. A facsemeték ára attól függ, hogy szabad gyökérzetű a facsemete (ennek átlagosan 20-30 forint darabja), vagy úgynevezett konténeres, vagyis burkolt gyökérzetű (aminek darabja 80-100 forint). Az erdészeti szaporítóanyag-termelés 95 százaléka szabadgyökérzetű, a fennmaradó 5 százalékot a burkolt gyökérzetű csemeték adják - fűzte hozzá az államtitkár.
Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: az erdőtelepítésekhez megfelelő mennyiségű és minőségű erdészeti facsemetére van szükség. E cél elérése érdekében a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében rendelkezésre álló forrásból mintegy 1,65 milliárd forinttal támogatták az erdészeti genetikai források megőrzését és fejlesztését. Továbbá a járási hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei rendszeresen ellenőrizték a csemetekerteket A vizsgálatokkal garantálni tudják, hogy a termelők jó minőségű csemetéket értékesítenek.
Zambó Péter beszélt arról is, hogy az erdészeti szaporítóanyag termelés infrastruktúrája meglehetősen elavult, ezért az Agrárminisztérium szintén a VP keretében csemetekerti gépek beszerzésére tervezi pályázat kiírását 2020 elején. A részletekről annyit elmondott, hogy az egyenként legfeljebb 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, 50 százalékos önrész mellett, azok pályázhatnak, akik mezőgazdasági termelőnek minősülnek, és érvényes csemetekerti engedéllyel vagy csemetekerti bérleti szerződéssel rendelkeznek. Viszont a pályázati forrásösszeg nagyságáról még nem született döntés – válaszolta az Agro Napló kérdésére az államtitkár.
Hozzátette: az eszközbeszerzés mellett az agrártárca az erdészeti szaporítóanyag-termelés területén végzett kutatásokat is támogatja. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézet idén ősszel indított összesen 600 millió forint értékű kutatási programot az akác intenzív termesztéstechnológiájának kidolgozására, és a gyenge termőhelyeken ültethető nyárklónok alkalmazhatóságára. További példaként említette azt, hogy a NAIK nemzetközi kutatási programot is indított. A programban egy olyan magközpontot kívánnak kialakítani, amely megoldást kínál a klímaváltozás hatásainak kiegyenlítésére.
Az államtitkár az MTI tudósítása szerint még azt is elmondta, hogy egyelőre kutatási célból Délkelet-Európából szerez be Magyarország olyan szaporítóanyagot, amelynek feltárják genetikai adottságait és arra keresik a választ a magyar szakemberek, hogy az adott fafajta hogyan alkalmazkodott a klímaváltozáshoz, illetve, hogyan lehet a minták alapján olyan szaporítóanyagot előállítani, amelyet hazánkban is termelésbe lehet vonni.
Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója elmondta: a hatósági vizsgálat azért is szükséges, hogy a most ültetett csemeték jó minőségűek legyenek, és megéljék a 50-100 éves kort, ami lehetővé teszi, olyan erdők létrehozását, amelyek alkalmazkodni tudnak az éghajlatváltozás hatásaihoz.
