Nagy István agrárminiszter a kérdéskör kapcsán kiemelte: az erdőgazdálkodás egész Európában a fenntartható gazdálkodás modelljeként szolgál, mivel egyszerre  veszi figyelembe a fenntarthatóság társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontjait.

Megjegyezte: helytelen és elfogadhatatlan megközelítés, ha a brüsszeli bürokraták ebből az egységből egyoldalúan csak a zöld szempontok érvényesítésére törekednek, mert nem lesz meg a társadalmi és gazdasági alap az egyébként szükséges környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásához. Nem lehet a gazdálkodók ellehetetlenítésével megvédeni az európai erdőket - tett hozzá a tárcavezető.

Kifejtette, a már napvilágot látott információk szerint a dokumentumban a Bizottság az erdőkkel kapcsolatos eddigi alapelvek és az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás megőrzésére szűkítené le. Ezzel marginálissá tenné az erdők gazdasági és szociális funkcióit, veszélyeztetve az erdészeti ágazathoz kötődő munkahelyeket, és az ágazat által a körforgásos biogazdaságban vállalt szerep betöltését.

A miniszter emlékeztetett: Magyarország azért csatlakozott az Ausztria által indított tiltakozó kezdeményezéshez, hogy megvédje az országban élő ötszázezer erdőtulajdonos és a mintegy 37 ezer erdőgazdálkodó érdekeit, egyben megőrizze a fenntartható gazdálkodáshoz és a természet megőrzéséhez szükséges gazdasági és társadalmi alapokat.  A dokumentumot hazánk és Ausztria mellett aláírták a Visegrádi Négyek tagállamai, továbbá Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország és Románia erdőkért felelős miniszterei is.

Hangsúlyozta, ahogy a közelmúltban a közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos eredményes tárgyalásokon is sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit, és megvalósítható mederbe terelni a környezet- és klímavédelmi elképzeléseket, úgy az erdők kezelése tekintetében is hazánk fellép annak érdekében, hogy a Bizottság ne a gazdálkodás és a vidék ellehetetlenítése árán próbálja meg elérni a zöld célkitűzéseket.

Nagy István kitért arra is, hogy az Európai Unió alapszerződései értelmében jelenleg az erdőkkel kapcsolatos ügyek az eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságok miatt tagállami felelősségi körbe tartoznak. Mivel az erdők az ország környezeti állapota és a klímavédelem szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. Ezért az Agrárminisztérium (AM) célja a változó környezeti viszonyok között is a meglévő erdőállományok minőségének megőrzése, és a fával borított területek növelése. Az ennek érdekében 2019-ben indított Országfásítási Program keretében ez év június 30-ig 31 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére nyújtottak be igényt a magyar gazdák, az állami erdőgazdaságok pedig több erdőtelepítési mintaprogramot hajtottak végre, köztük teljesítve a kormányzat azon vállalását, hogy a születendő gyermekek után minden évben legalább tíz új fát ültessenek.

Szintén az Agrárminisztérium támogatásával zajlik a Településfásítási Program, melynek során két ütemben összesen 36 ezer sorfát ültetnek el a tízezer fő alatti településeken, megvalósítva ezzel a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programját – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.