A járványügyi szabályok betartásával megrendezett, élőben és online is követhető sajtóbeszélgetés vendégei a COVID-19 árnyékában az édesipar állapotáról adtak áttekintést, amely a nehéz húsvéti időszak után, az előzőnél optimistább kilátásokkal tekintett a karácsonyi időszak elé.
A járványhelyzetben az élelmiszeripart elsősorban a vendéglátóipar, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa szektor kiesése, valamint a forgalom mintegy 40 százalékát adó export jelentős csökkenése érintette igen kedvezőtlenül – mondta előadásában az ágazat helyzetéről átfogó képet adva Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) Élelmiszergazdasági és -minőségpoltikai Főosztályának vezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása.
Ezért a vállalatok nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az Agrárminisztérium mindennek figyelembevételével a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat mintegy 8 milliárd forinttal támogatta, amelyet az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhettek.
Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a COVID-19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A magyar lakosság érdeklődése egyre inkább az egészséges termékek felé fordul, ez főként egy trendet, semmint konkrét kategóriákat képviselnek. A funkcionális édességek (például: proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes – a laktóz-, a cukor- vagy a gluténmentes - termékek, amiket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre, hanem már mások is, valamint a light, azaz csökkentett energiatartalmú áruk széles kategóriája is idesorolható.
A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt. A célok között a sportoláshoz szükséges kiegészítő táplálkozás mellett megjelent a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta betartása is.
Az előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben is átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt.
Az édesipar szereplői jelentős erőforrásokat mozgósítanak az innováció érdekében, hogy kiszolgálhassák a fogyasztók fejlődő igényeit, amelyeket dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének egyetemi docense elemzett előadásában.
„A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriának számított Magyarországon” – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. A vállalatra jellemző innováció azóta is egyre újabb termékekkel válaszol a fogyasztók igényeire, és a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette.
A Cerbona Sport programjában elérhető, edzés előtt, alatt és után fogyasztható, fehérjében, rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, cukormentes müzlik, szeletek és kásák kedveltek a hazai fogyasztók körében, csakúgy, mint az új glutén- és laktózmentes zabkásák. A cég legújabb Raw Bar szeletei például a mindenmentes kategória választékát bővítik, mivel tisztán növényi alapúak, természetes ízüket és cukortartalmukat egyedül a gyümölcsök adják, amelyekből kimagaslóan sokat tartalmaznak. A Cerbona további termékinnovációja a desszertízű müzliszeletek családja, amelyekkel az egészséges étrend követői is kényeztethetik magukat.
Bár a gabonafélék (cereáliák) termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – legalábbis ezen a néven – meglepő módon csupán a XX. század első felében kezdődött, tudták meg az érdeklődők Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának előadásából. A müzli a kézikönyvek szerint gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el mindenhol a világon – tartalmazza az összegzés.
