A tárca tájékoztatása szerint az elmúlt esztendőben 5 törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotását végezte el a minisztérium, valamint a kormány elé 105 előterjesztést nyújtott be az év folyamán. Ezek közül néhány kiemelten fontos volt, mivel a gazdák széles körének munkáját könnyítették meg a rendelkezések.
Így az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővítésére. Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági intézkedések, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.
Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag az idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a szaktárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állat-genetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet. Ezek mind az ágazat további fejlesztését célozzák.
Július 1-jei hatállyal felállították a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában lévő földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, továbbá az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.
Az Agrárminisztérium a 2019-ben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében:
- a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,
- a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,
- a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,
- a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,
- a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,
- a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,
- a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,
- a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,
- az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint
- a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek
európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé – olvasható az összegzésben.
