Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet kezelése az EU egyik legfontosabb prioritása. Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáson dolgozik, amelynek célja, hogy az unióhoz tartozó államok 2050-ig karbonsemlegessé váljanak. Több javaslat várható a fenntartható élelmiszerekre, a tartósabb termékekre, a növényvédő szerekre, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiára, valamint a légi közlekedésből és a hajózásból származó káros kibocsátások csökkentését célzó tervekre vonatkozóan.
Folytatódni fognak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló tárgyalások. Az Európai Parlament több pénzt fordítana az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az innováció fellendítésére és a határok védelmére.
Emellett az Európai Bizottság (EB) várhatóan javaslatot tesz a digitális szolgáltatásokról, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra. Ez utóbbinak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, és hozzá kell járulnia az ezzel foglalkozó európai vállalatok beruházásainak fellendítéséhez. A parlament vizsgálni fogja többek között, hogy az alkalmazott algoritmus miatt elfogultak lehetnek-e az automatizált döntéshozatali rendszerek.
A Parlament a Vietnámmal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodásokról fog szavazni, amelyek révén a vámok 99 százaléka megszűnne. Továbbá az EU más országokkal, többek között Ausztráliával és Új-Zélanddal, Chilével, Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Marokkóval és Tunéziával is folytatja az új megállapodások megkötését célzó tárgyalásait. A Kínával kötendő beruházási megállapodásról szóló megbeszélések szintén folytatódnak.
Szintén folytatódnak a tárgyalások azokkal az országokkal, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz. Az Európai Parlament sürgeti az EB-t, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok teljesítik a kitűzött követelményeket. A képviselők a nyugat-balkáni országok csatlakozási kilátásait is megvitatják majd.
Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint ez év január 31-én lép ki az EU-ból. A kilépésről rendelkező megállapodás jóváhagyását követően a következő lépés a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás megtárgyalása, amely olyan kérdésekre is kiterjed, mint a kereskedelem és a környezetvédelem.
Horvátország kormánya – a 2013-as uniós csatlakozása óta először – vette át január 1-től az Európai Unió soros elnökségét. Az elnöki tisztet betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak.
E közös program alapján a három ország mindegyike elkészíti részletes féléves tervét. A jelenlegi triót a román, a finn és a horvát elnökség alkotta/alkotja. Horvátország Németországnak adja majd tovább az elnökséget 2020 júliusában. A horvát kormány december végén véglegesítette „Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul – tartalmazza az agrárkamarai összefoglaló.