Ezért a gazdasági folyamatok a megváltozott viszonyok miatt napjainkban másként működnek, mint ahogy azt a legtöbben általában megszokták. Az agráriumra miként hat mindez? Az Agro Napló erre volt kíváncsi. A válaszokat az alábbiakban tesszük közzé, több szakértőt is megszólaltatva.

A koronavírus-járvány miatti tőzsdei áresés hogyan hat a mezőgazdasági árak további alakulására?

A kérdés azért rendkívül helytálló, mert miközben az értéktőzsdék mellett az árutőzsdék is zuhanó üzemmódra váltottak, az élelmiszerkereslet csak szerkezetében, csatornáit tekintve változik – mondta az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője az Agro Napló kérdésére válaszolva.

Fórián Zoltán rámutatott: lényegében minden mezőgazdasági termék tőzsdei ára csökken. Ennek oka elsősorban a kedvezőtlen piaci hangulat, ami erre a területre is átterjedt a járvány okozta pénzügyi pánik miatt. Bár a mezőgazdaság válságállósága jobb, mint a gazdaság többi szektoráé, függetleníteni nem tudja magát az általánosan érvényesülő – általában naponta –, hektikusan változó folyamatoktól – jegyezte meg, hozzátéve: így a világpiaci áresések nem fognak rövidtávon fordulatot mutatni.

„Arra számítunk, hogy a járvány enyhülésével, annak lefutási görbéjével párhuzamosan javul majd a tőzsdei hangulat is. Lokálisan ugyanakkor ettől eltérő ármozgásokkal is találkozunk. Az élelmiszer-kiskereskedelem áruigénye ugrásszerűen megemelkedett, miközben a vendéglátásé visszaesett” – foglalta össze a mindenki számára látható körülményeket.

Ez piacszervezési feladatokat tesz szükségessé, amit láthatóan nem egyszerű feladat végrehajtani. A kiskereskedelem területén az árak emelkedésére lehet számítani mind az alapanyagok, mind a feldolgozóipari árak tekintetében mindaddig, amíg a nemzetközi árumozgások nem esnek korlátozás alá. Amennyiben nagyobb exporttételek maradnak helyben, a helyzet alapvetően megváltozik. Így ugyanis az árnyomás a szóban forgó termékkörökben még a belföldi kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedése ellenére is árcsökkenést eredményezhet.

Mire számíthatnak a magyar alapanyag-termelők és az élelmiszer-előállítók?

A legfontosabb a termelési és szállítási képesség fenntartása. Ameddig ez működik, addig a megelőző intézkedések mellett folytatódik a munka. A kérdés összetettségét jelzi, hogy az import termékek és szolgáltatások terén emelkednek a kockázatok. Gondolok itt például az élelmiszeripari gépek szervizére, alkatrész ellátására, egyes csomagolóanyagok biztonságos megérkezésére, higiéniai eszközök rendelkezésére állására – mondta a vezető szakértő. A járvány a vidéki területen mindenképpen kisebb terjedést mutat, de a fegyelmezettség is szükséges ahhoz, hogy a termelőképesség ne kerüljön veszélybe. A szabadban, kis csoportban végzett munka is csak akkor nehezíti meg a vírus dolgát, ha az alapvető higiéniai feltételek teljesülnek.

Mindezt azért vezettem elő, mert jelenleg erősödik az élelmiszerek stratégiai jellege. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar munkájára még inkább szükség van. Az üzletekben a bevásárlókocsikat tömő embereknek a pénztárnál való sorakozás során talán eszébe jutnak azok, akik ezt előállították. Piaci oldalon tehát arra kell számítani, hogy a kiskereskedelem igénye tartósan megemelkedik, míg a vendéglátásé lecsökken.

Más oldalról viszont számos kormányzati intézkedésre kell számítani a munkahelyek megőrzése, a fizetőképesség fenntartása, a veszteségek ellensúlyozása terén. A várhatóan a bankok is ügyfeleik segítségére sietnek.

A bankoknak van-e tervük arra, ha egy-egy ügyfelük átmenetileg fizetésképtelenné válik, bevételei csökkenése, kiesése miatt?

A bankszektorban lázas munka folyik. Még le sem csengett az azonnali fizetés bevezetésének terhe, máris új feladatokat ad az élet. Az ügyfelek likviditásán lehet először észrevenni majd, ha a válság „beüt”. „A mi bankunk – az Erste – is számos olyan megoldást dolgoz ki, amellyel segíteni tudunk ezen a helyzeten. Egy biztos, a legutóbbi válságból tanultak a bankok. Van tervük és eszközük arra, hogy a gazdasági károk a lehető legkisebbek legyenek – mondta Fórián Zoltán.

A cégek megmentése mennyiben állami illetve pénzintézeti feladat? Egyáltalán milyen segítséget kaphatnak a bajbajutott cégek?

A nemzetközi példák is mutatják, hogy a kormányok egy sor gazdasági intézkedéssel avatkoznak be a gazdaság működésének fenntartása érdekében, a károk enyhítésére. Sorra jönnek majd a csomagok a támogatott hitelekkel, az adózással, a kárenyhítéssel, a munkahelymegőrzéssel, a támogatásokkal kapcsolatban. Ezekhez a bankok is csatlakozni fognak. Ettől függetlenül nem lehet minden céget megmenteni. Vannak olyan szektorok, amelyekben komoly szerkezeti átalakulás fog történi. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is látjuk ennek jeleit, amelyek nem a koronavírus miatt indultak el, de most felgyorsulhatnak – vonta le a következtetést az Erste Bank Agrár kompetencia Központjának vezetője.

A TERMÉNYPIACI HELYZET

A koronavírus miatti tőzsdei nyugtalanság nemcsak az értéktőzsdéket, hanem az árutőzsdéket is érintette világszerte, így Európában is. Az elmúlt két hétben 10 százalékot is meghaladó áresést lehetett tapasztalni az árutőzsdéken. Ez nem azt jelentette, hogy az egyik pillanatról a másikra estek az árak – mert ez elő szokott fordulni –, hanem folyamatos áresést lehetett regisztrálni az üzletkötések során – mondta a globális és benne az európai terménypiacot elemezve az Agravis-Raiffeisen AG/ Agravis-Ost Dél-Kelet-Európai megbízottja az Agro Naplónak.

Mindez konkrétan mit jelentett a piaci folyamatokat tekintve?

Benedek Szilveszter elmondta: A bizonytalanságot az okozza, hogy az áresés tulajdonképpen folyamatosnak tekinthető, és nem alakultak ki új stabil árszintek egyetlen termény esetében sem. Az árakban folyamatos instabilitás érezhető, ami visszafogta és visszafogja a terménykereskedelmet.

A terménykereskedők így azt a magatartást választották – kellett választaniuk –, hogy a jelenleg meglévő készleteikkel próbálnak kereskedni, a felhasználók pedig megpróbálják felhasználni meglévő készleteiket, és csak azután kívánnak vásárolni. Ez lényegében nem jelent mást, mint piaci kivárást, mind az eladói, mind pedig a vevői oldalon.

Mennyiben érintette mindez például a gabonapiacot, melyik az a termény amelyik a legjobban megsínylette a koronavírus-járvány okozta pánikot?

Úgy tűnik – mondta a kereskedő –, hogy minden olyan termény, amiből van még ótermésű készlet, megsínylette a piaci bizonytalanságot. Így például Magyarországon a kukorica az a gabonaféle, amely emiatt a legérzékenyebb a piaci bizonytalanságra. nyilvánvalóan van még raktáron búzából is, aminél szintén érzékelhető az áresés. Akinek ugyanis malmi búzakészlete van, vagy spekulál, vagy pedig olyan malmoknak értékesíti a terményt, amelyek kisebb mennyiségeket kívánnak vásárolni. Napraforgó és repce ugyanakkor Magyarországon már nincs sok, a kukoricánál ugyanakkor az elmúlt időszakban érzékelhető volt némi árnövekedés, ami néhány eladót értékesítésre késztetett, de sokan gondolták úgy, hogy továbbra is kivárnak. Mindez azonban kihat az új árutőzsdei kötésekre is, ami már az új termésre vonatkozik. Mindez érinti a búzát, repcét, napraforgót és a kukoricát is. A napraforgó és a kukorica kötések még nem igazán kezdődtek meg, mert azok leginkább a vetések befejezését követően indulnak majd meg.

A szakember mit ajánlana a gazdálkodóknak, várjanak-e terményeik eladásával vagy az első adandó alkalommal értékesítsék készleteiket?

Értékesíteni és venni is – véleményem szerint – csak úgy éri meg, ha az eladást és a vételt is több fordulóban, évente kétszer-háromszor realizálja a gazdálkodó, mivel jósolni nem lehet, azaz diverzifikálni kell az eladást és a vételt is az optimalizálás érdekében.

Így ugyanis kiegyenlíthető – simítható – mind az áresés, mind pedig az árnövekedés negatív hatása. Így várhatóan a következő napok és közeli hetek nem a legnagyobb értékesítési hullámokról és volumenekről szólnak majd, de ugyanakkor az élet sem áll meg, főleg ami a mezőgazdasági alapanyagokat érinti. Ha pedig a koronavírus-járvány egyfajta gazdasági válságban jelentkezik – amiben a gazdasági szakértők általában egyetértenek – és csak a mértékében és idegében vannak eltérő vélemények , de az, hogy lesz egy gazdasági visszaesés, az erőteljesen valószínűsíthető. Egy ilyen helyzet pedig felerősíti a mezőgazdasági árucikkek és az élelmiszerek árpozícióját is, mivel egy kevésbé konjunkturális időszakban a fogyasztói kosár nagyobb része költhető élelmiszerekre. Mindez pedig azt jelenti, hogy a mezőgazdasági cikkekre és az élelmiszerekre lesz kereslet a piacon. Az, hogy ez mekkora árnövekedést vagy akár csak árstabilizációt hoz, az ma még nem tudható.

Ha a közeljövőben újraindulnak a jelentősebb terményfelvásárlások azon az árszinten, amin már a termelőknek is megéri értékesíteni a terményt, vagyis az ótermésű termények egy részét is eladják, az újtermésűekből pedig szintén lekötnek tételeket, akkor a piac újra mozgásba lendülhet. De az újtermésű termények teljes  mennyiségi lekötésével a piaci szempontokat figyelembe véve még várni érdemes – ajánlotta Benedek Szilveszter az Agro Napló olvasóinak.

A MEZŐGÉP-KERESKEDELEM HELYZETE

Magyarországon a múlt évben még a koronavírus-járvány hatása a mezőgép-kereskedelemben nem éreztette hatását, pedig a járvány már 2019 végén felütötte a fejét Kínában – mondta a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) marketing bizottságának elnöke, Umenhoffer Péter az Agro Naplónak; hozzátéve: a járvány gazdasági hatásait teljes egészében Magyarországon várhatóan nyár közepén érzik majd a gazdálkodók és a kereskedők is.

Milyen ma Magyarországon a mezőgép-kereskedelem helyzete?

A mezőgép-forgalmazók szinte mindegyike időben elkezdte tájékoztatni dolgozóit a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudnivalókról. Ezzel együtt a gépkereskedők partnereikkel is felvették a kapcsolatot, mivel „az eget nem lehet bedeszkázni” és a mezőgazdaságnak működnie kell, vagyis a szántóföldek megműveléséhez gépekre van szükség. Így a gépforgalmazók nagy része megtette azokat az intézkedéseket, amik tőlük elvárhatók.

Mit ért ezalatt?

Mind a gazdálkodóktól, mind a gépforgalmazóktól elvárható, hogy rugalmasan álljanak hozzá a jelen helyzethez. Például a szervizekben ne most kezdjenek bele a motorfelújításokba, hanem az aktuális munkákhoz igazodva szolgálja ki partnerei igényeit. Ez azt jelenti, hogy a gépforgalmazók leginkább most a vetésekhez szükséges gépek alkatrészeinek pótlását, esetleges cseréjét tartsák leginkább szem előtt, azaz e munkafázis zökkenőmentességét biztosítsák munkájukkal. Adott esetben ugyanez vonatkozik a gyomirtásra vagyis a vegyszerek kijuttatásának gépi megoldásainak segítésére.

Umenhoffer Péter szerint a legtöbb gépforgalmazó általában a fentebb leírtak szerint is cselekszik. Fegyelmezetten, amennyire az csak lehetséges, biztosítja a szükséges alkatrész-ellátást. Minden partnerüket igyekeznek kiszolgálni, ahol, erre csak lehetőség van.

A kialakult nehezebb gazdasági helyzetben a beszerzések okoznak-e gondot?

Ez elsősorban annak függvénye – mondta a szakember -, hogy ki honnan szerzi be a gépeket és alkatrészeket. Nyilvánvalóan most egy Olaszországból történő alkatrész-beszerzés nehezebb, mint például egy németországi, de a németországi is nehézkesebb, mint általában. Ezért általában a gépforgalmazók már a beszerzett raktárkészletből gazdálkodnak. De mindez a körülmények hatására napról-napra változhat. Jelenleg az áruforgalmat fenntartják , hiszen ez most prioritás az ellátás szempontjából, de ez a helyzettől függően változhat.  Vagyis az alkatrész-ellátás nagy mértékben függ most a gép típusától. Hozzátette: az új gépek vásárlása is most főként a raktárkészletből lehetséges. A már megrendelt gépeket a kereskedők azonban igyekeznek a tervek szerint leszállítani határidőre. Persze mindez függ a gyártótól is – közölte. Hozzáfűzte:

A gépforgalmazók ma Magyarországon mindent megtesznek azért, hogy a gazdálkodók normális működésében ne legyen fennakadás. A vetéssel és a tápanyag-utánpótlással ugyanis nem lehet várni. Vagyis a feladat az, hogy a gépek üzembiztosak legyenek.

Hogyan alakulhatnak a pénzügyi kapcsolatok?

Ez minden cégnél, minden kereskedőnél másképpen működik. Ebben nem szeretnék véleményt mondani, mert igen sokszínű a paletta – mondta Umenhoffer Péter. Hozzátette: nem szeretne olyan dolgokról véleményt alkotni amelyek a jelenlegi helyzetben esetleg már másnapra megváltoznak. 

Elmondta továbbá: terveznek a magyarországi mezőgép-forgalmazásról egy olyan elemzés elkészítését a MEGFOSZ-nál, amely számba veszi majd a koronavírus-járvány okozta ágazati helyzetet, javaslatot téve az esetleges gazdasági segítség formáira is.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a járvány következménye a mezőgazdaság és így a gépforgalmazók számára akár kedvező helyzetet is eredményezhet, mert több lehet az ágazatban a foglalkoztatott, többen ugyanis a jó perspektíva reményében az ágazatban vállalhatnak munkát például akár a mezőgépészet vagy az állattenyésztés területén – hívta fel a figyelmet Umenhoffer Péter.

RENDBEN VAN MAGYARORSZÁG ÉLELMISZERELLÁTÁSA

Nagy István agrárminiszter a Hír TV szerda esti műsorában megerősítette, hogy rendben van Magyarország élelmiszerellátása. Bár az áruházak forgalma az elmúlt hetekben meghaladta a karácsonykor szokásosat, azok ki tudták szolgálni a vevőket – tette hozzá. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy vissza kellene térni a normális kerékvágásba, mert a „félelem vírusa” már lassan legyűri a koronavírust, és pánikvásárlásra és túlfogyasztásra sarkkal sokakat.

Az interjú megtekinthető az alábbi videóban:

NE SPÁJZOLJ, GONDOLKODJ! - KÉRI A NAK

A videó megtekintéséért kattintson a képre: