Az elemzés kiemeli: az unió agrár-élelmiszerlánca, azaz az európai mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági szövetkezeteik képesek voltak az Európai Unió polgárainak milliói számára biztosítani a magas színvonalú, biztonságos és megfizethető élelmiszerek stabil ellátását a COVID-19 krízis (válság) alatt is. Erre elkötelezettek a unió gazdálkodói a jövőben is, ami az európai élelmezésbiztonságot jelenti a gyakorlatban.

Egyre több mezőgazdasági ágazat mutat egyértelmű jelzéseket piaci zavarokról az EU-ban. Ezért a COPA-COGECA számos levelet küldött az unió illetékeseinek, amelyek konkrét piaci intézkedések bevezetésére szólították fel a döntéshozókat. Az unió két reprezentatív gazda-érdekképviselete szorgalmazta, hogy a koronavírus-járvány miatt szükségessé váló intézkedések finanszírozását a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésén kívül oldják meg. A COPA-COGECA csalódottságának adott hangot annak kapcsán, hogy ebben a szakaszban nem született döntés a mezőgazdasági ágazat támogatásáról.

A COVID-19 krízis nyomán kialakult helyzetben a fogyasztásban már történt néhány jelentős változás, amelyeknek drámai következményei voltak az árupiacokon. Az éttermek, szállodák és vendéglátóhelyek bezárása pusztító hatással van a megtérülésre, mivel az ársáv csúcsának elvesztését jelzik. Például az éttermekben a darabolt fogyasztott húst részben felváltotta és megnőtt az olcsóbb darált hús értékesítése. Ezen kívül a virágok és dísznövények értékesítése is gyakorlatilag megszűnt és ezek a vállalkozások is katasztrofális helyzetbe kerültek. A szállítási és nemzetközi piacok zavarai miatt nehéz hónapok állnak az ágazatok előtt – vélekednek az uniós agrár-érdekképviseletek szakértői.

Felhívják a figyelmet: a feldolgozóipari folyamatok és a fogyasztói piacok ellátása során felmerülő nehézségek mellett a teljes élelmiszerlánc egészében fennáll a veszteségek kockázata is. A COPA-COGECA ugyanis jelentéseket kapott tagjaitól azokról a termékekről, amelyeknek már nincs felvevőpiaca. Ez különösképpen vonatkozik a vendéglátás termékeire, vagy azok alapanyagaira, például az éttermekben található hasábburgonyára, vagy a célpiacok elvesztése miatt be nem gyűjtött nyerstejre és a munkaerőhiány miatt felhagyott zöldségtermesztésre. Ez óriási mennyiségű élelmiszer-pazarlást eredményezett, ami nem érdeke a gazdálkodói közösségnek sem humánélelmezési, sem gazdasági, sem környezeti okokból.

A helyzet kezelésével kapcsolatban a COPA-COGECA elvárja, hogy a KAP támogatási kérelmei legyenek egyszerűbbek, rugalmasabbak és gyorsabbak a gazdálkodók érdekeit figyelembe véve. Az Európai Bizottság közelmúltbeli kezdeményezései erre jó kiindulópontként szolgálnak. Ezenkívül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló EU-irányelv megfelelő és gyors átültetését és végrehajtását szorgalmazzák az agrár-élelmiszerlánc egész területén. Míg néhány tagállam az értékláncon belül jó együttműködést tapasztalt, túl gyakran találni továbbra is egyoldalú fellépést egyes piaci szereplők ellen. Minden piaci szereplőnek és az egész társadalomnak össze kell fognia és meg kell osztania a terheket azért, hogy az agrárélelmiszer-értéklánc zökkenőmentesen működjön tovább, különösen válsághelyzetekben.

A COPA-COGECA elismeri az Európai Bizottság és a tagállamok erőfeszítéseit a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében, ugyanakkor e kemény munka ellenére nehézségek vannak az agrár-élelmiszerlánc jó teljesítményének fenntartásában. Az Európai Unió valódi élelmezésbiztonsága és piaci stabilitása nem biztosítható az egységes piac nélkül, az EU-ban ugyanis mindenki az áruk, szolgáltatások – és egyre inkább az emberek – szabad mozgásától függ.

A COPA-COGECA tagszervezeteitől beérkezett információk alapján a munkaerőhiány a tagállamokban továbbra is sok gondot okoz a mezőgazdasági ágazatban. A jelenlegi szezonban folyamatosan hiányoznak az unión belüli és az unión kívüli idénymunkások. Az olyan ágazatokat, mint a gyümölcs- és zöldségtermesztés és az állattenyésztés mindez súlyosan érinti.

Az Európai Bizottság a munkavállalók szabad mozgásáról szóló iránymutatásai és a kontinensen a nem nélkülözhetetlen utazásokra vonatkozó korlátozások végrehajtásának mértéke államonként nagymértékben különbözik. Az EU-n kívüli idénymunkások Marokkóból és Ukrajnából történő engedélyezési eljárása nem egyértelmű, és még nem is fejeződött be teljesen. Minden ország törekszik a testreszabott intézkedések meghozatalára. Például, míg Finnország engedélyezi az ukrán szezonális munkavállalók belépését az országba, addig Svédország nem engedélyezi a külföldi munkaerő belépését. Németországba pedig legfeljebb 80 ezer idénymunkás érkezhet repülővel április és május folyamán.

Olaszország a mezőgazdasági foglalkoztatási szempontok alapján az egyik leginkább érintett ország, mivel  kormánya jelenleg leginkább az orvosi vészhelyzetre és a kiadásokra összpontosít. A mezőgazdasági termelők igényeit, akiket nem sorolnak az  alapvető munkavállalók közé, nem veszik figyelembe. Ezzel szemben Észtország, Írország és Hollandia jelenleg stabil helyzetben van.

Ezen a területen a következő általános pozitív tendenciákat figyelhetők meg az EU országaiban:  online platformokat hoztak létre önkéntesek toborzásához a mezőgazdaságba (Németország és Franciaország); a munkanélkülieket ösztönzik a mezőgazdasági ágazatban való részvételre (Spanyolország, Észtország, az Egyesült Királyság és Szlovénia);  a legtöbb ország meghatározta azokat a kategóriákat, amelyek szerint a mezőgazdasági dolgozókat alapvető munkavállalókként sorolják be.

Riasztó azoknak a burgonyatermelőknek a helyzete, akik későbbi szállítási határidőkkel kötöttek szerződéseket a feldolgozóiparral. A jó tárolási feltételek garantálása érdekében továbbra is viselniük kell a költségeket, annak érdekében, hogy megőrizzék a nyers burgonya minőségét, annak ellenére, hogy az alapanyag piaci értéke közel a semmi alá esett.

A bor esetében a helyzet hétről hétre romlik. A belső piacon a fogyasztás csökkenését, valamint az export visszaesését egyáltalán nem ellensúlyozza a kiskereskedelem és az online értékesítés. Készletek halmozódnak fel, és ez különösen a magas értékű termékeket súlyosan érinti. A készlettöbblet negatív hatással lesz a piacra.

A baromfi- és a tojáságazatokra a szálloda- és vendéglátóipari csatornák bezárása gyakorolta a legfőbb hatást. Bizonyos fajokat (például kacsa, galamb, fürj, nyúl, gyöngytyúk és lúd) és termékeket csak bizonyos élelmezési csatornákon keresztül értékesítenek, és nagyon nehéz esetenként lehetetlen ezeket a kiskereskedelembe átirányítani.

Így középtávon fennáll a túlkínálat kockázata a baromfihús-termékek piacán. Ennek az is az oka, hogy az összes kedvezményes vámkontingens mellett beérkezett termék tárolásra kerül, és mivel ezeknek a húsoknak a többsége általában a fent említett különféle élelmezési csatornákba (például: a HORECA) kerül, ezért ezek felhalmozódása is tapasztalható. Ezen túlmenően a tojás- és tojástermékek piacának egy nagy szelete is eltűnt, ami többlet kínálatot teremt az EU piacán.

A gabonafélék, az olajos magvak, a fehérjék, a cukor és az etanol szintén megsínylették a koronavírus járvány okozta nehéz körülményeket. Például az elszigetelési intézkedések alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz vezetnek az EU-ban és világszerte. Jelenleg az EU etanol-iparában megnövekedett a fertőtlenítő és kéztisztítóként használt etanol-termelése. Ennek ellenére az ipari etanol iránti megnövekedett igény nem kompenzálja az üzemanyag-etanol iránti kereslet csökkenését, ezért néhány etanol üzemnek csökkentenie kellett termelését. Globális szinten etanol készletek halmozódtak fel Brazíliában és az USA-ban is.

Ezért a szántóföldi ágazat újabb válságának megelőzése érdekében védőintézkedések azonnali végrehajtására szólít fel a COPA-COGECA az európai piac védelme érdekében, amely az Egyesült Államokból és Brazíliából származó importtal néz szembe. Aggasztóak továbbá az egyes etanolt használó iparágak megalapozatlan kérelmei az etanol behozatalára vonatkozó vámtételek felfüggesztésére.

A COPA-COGECA tagszervezetek beszámolója alapján növekszik a tisztességtelen kereskedelmi és egyéb rossz gyakorlatok száma, amelyek egyértelműen eltérnek a megalapozott és etikus kereskedelmi ügyletektől. Ezek között a szerződések, az árak, a szállítási feltételek és a kényszerített árengedmények egyoldalú változtatásait láthatjuk. Ezek különösen relevánsak a rövid tárolási idővel rendelkező és a romlandó termékek esetében.

A szervezet információt kapott olyan a beszállítókkal szemben kiszabható büntetésekről is, amikor a beszállító rajta kívülálló okok miatt nem tudta időben szállítani a megrendelt mennyiséget. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Megjelent ugyanakkor az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési piaci szakértőinek legfrissebb rövid távú előrejelzése. Az évi három alkalommal megjelenő dokumentum aktuális száma egybe esik a koronavírus okozta krízis helyzettel, amely megnehezíti az előrejelzések elkészítését. Mindemellett először jelennek meg az EU-27 piaci kilátásai, amelyek feltételezik a súrlódásmentes kereskedelmet az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A koronavírus-járvány kitörése és drámai következményei új fényt vetnek a rugalmas élelmiszer-ellátási láncok fenntartásának fontosságára. Az Európai Unió agrár-élelmiszer ágazatai eddig figyelemreméltóan reagáltak a megváltozott körülményekre, így azoknak – egy-két példától eltekintve − viszonylag kisebb károkat kellett elszenvedniük. A tanulmány részletesen kitér számos ágazat helyzetének bemutatásra (például: az  olajos magvak, a cukor-, a hús- és a tejipar).
A teljes tanulmány a NAK honlapján olvasható – tartalmazza az összefoglaló.