A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.
A beszélgetés során többek közt elhangzott, hogy a GOSZ-nak mintegy háromezer tagja van, akik 1,5 millió hektáron gazdálkodnak. Emellett szó volt arról is: a GOSZ az agrárkamarával és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve kukoricával, őszi búzával és őszi káposztarepcével végeznek posztregisztrációs fajtakísérleteket is. A termelőknek nagy segítséget nyújtanak ezzel abban, hogy az ő körülményeik, sajátosságaik mellett melyik fajtákban érdemes gondolkodniuk. A beszélgetésen kiemelték: a kísérleteket olyannyira nem lehet befolyásolni, hogy az egyes fajták kódszámot kapnak, és az eredmények kialakulása után, közjegyző előtt bontják ki a borítékot, amely tartalmazza, hogy melyik számhoz melyik cég melyik vetőmagja tartozik.
Petőházi Tamás szerint a koronavírus-járvány kapcsán a gabonatermesztők viszonylag szerencsések voltak. Már január közepétől érezték, hogy a kínai növényvédőszer-alapanyagok nem érkeznek bei az EU-ba. Így időben fel tudtak készülni a gondok megoldására. Kényszerűen érdekes gyakorlatok is születtek: volt, ahol nem engedték utazni a dolgozókat, hanem megszervezték a szállításukat, vagy amelyik gépet elég egy-két naponta tankolni, azokat nem vitték be a szántóföldről, hanem ott történt a műszakátadás.
Az ágazatban nem a koronavírus okozta a legnagyobb gondot idén – állapították meg -, hanem az aszály. Már télen sem volt optimális az időjárás, mivel nem töltődtek fel vízzel a talajok, aztán jött a tízhetes szárazság, és „így mennek a növények az aratásba”. Legjobban az őszi káposztarepce sínylette meg az aszályt. Az őszi búza és az árpa közül a hosszabb tenyészidejűeknek segített valamelyest a késői nagy mennyiségű eső. A tavaszi vetésű növényekről még nem lehet biztonsággal megmondani, hogy miként hatottak rájuk az extrém körülmények, ez majd csak július második felében állapítható meg.
Néhány hete még arra lehetett számítani, hogy június 20-a körül megkezdődhet az aratás, „de a hűvösebb idő kitolta a betakarítás kezdetét”. A gazdálkodók bíznak abban, hogy aratás közben nem akasztja meg napokra a munkát intenzív esőzés.
Az unión kívüli, főként az ukrán búza növényvédelmét jobban kellene felügyelni – vélekedett a NAK és a GOSZ vezetője – vannak ugyanis, akik 50 évesnél régebbi növényvédőszer-féléket is használnak. Emiatt – azon túl, hogy magas az egészségügyi kockázat – jelentős versenyelőnyben van az ukrán búza.
A hazai gabonaágazatban dinamikus fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, de a nyugat-európaihoz képest a magyar búza hektáronként mintegy 300-500 euró –azaz 110-180 ezer forint - árbevétellel el van maradva, azaz a termelést a magyar gazdáknak még hatékonyabbá kell tenniük. Jelenleg a magyar termelők 10-15 százaléka világviszonylatban is jó eredményeket hoz (hektáronként 11-12 tonna kukorica, 4-4 tonna napraforgó, repce, őszi kalászosból 7 tonna felett). A többieknek fejlődniük kell – állapították meg.
Hazánk csak most kezdi utolérni a rendszerváltás előtti terméseredményeket, a következő évtized munkája a magyar gabonatermesztésben arról kell szóljon, hogy a gazdálkodók többségének emelnie kell a termésátlagokat. A termelés szűk keresztmetszete, a víz, ezért is jó, hogy van egy hosszú távú öntözési program – fogalmazta meg véleményét a NAK és a GOSZ elnöke. A generációváltással egybekötött technológiai fejlesztés sem, csupán tisztán gépcsere, hanem előrébb mutató, a digitális agrárium felé tett lépések összessége – mondták a beszélgetés résztvevői.
