Nagy István – a szaktárca tájékoztatása szerint – a  koronavírus-járvány kezdete óta először vett részt személyesen azon a belga fővárosban megtartott megbeszélésen, ahol az uniós mezőgazdasági miniszterek folytattak vitát a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról.

A zöld megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célokkal kapcsolatban Nagy István elmondta: elsősorban a növényvédő szerek csökkentésére és az ökoterületekre vonatkozó célértékek túl ambiciózusak. Azok tagállami szinten történő végrehajtása a termelés csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a versenyképesség romlásához vezet. 

A kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kell venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar tárcavezető. Hozzátette: a KAP tárgyalások jelentős késésben vannak, ezért a végrehajtásra való megfelelő felkészülés miatt elengedhetetlen, hogy az új rendszer két év átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jével induljon.

Kifejtette: az agárpiaci helyzet megvitatása során Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovéniával közösen kérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a méhészeti termékek származás jelölésére vonatkozó szabályozás szigorítására. A módosítással lehetővé tehető a harmadik országokból érkező kétes eredetű mézek sikeresebb nyomon követése.

Meg kell szüntetni ugyanis azt az ágazat és a vásárló számára is egyértelműen káros gyakorlatot, hogy a boltok polcain megtalálható mézkeverékeken nincs egyértelműen feltüntetve az import mézek aránya – hívta fel a figyelmet a magyar agrárminiszter.