A kutatók szerint a szilva ugyanis igazi szupergyümölcs, mivel jelentős mennyiségben tartalmaz élelmi rostot, szorbitolt, K-vitamint, klorogénsavat és káliumot. Így a K-vitamin és a kálium együttes hatása miatt a szilva fogyasztása hozzájárulhat az egészséges csontozat megőrzéséhez, valamint az érfal-funkciók javításához, azaz a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Emellett a szorbitolnak és a rostoknak köszönhető a szilva egyik legközismertebb, tudományosan is alátámasztott élettani hatása a hashajtó (laxatív) hatás, amely – mint természetes módszer – az anyagcsere optimális működését, illetve annak serkentését segíti elő.

A szilvában nagy mennyiségű klorogénsav van, amelynek az elhízást megelőző hatását köszönheti. A klorogénsav a polifenolok, a másodlagos anyagcseretermékek közé tartozik, amely legnagyobb mennyiségben a kávéban található, utána az alma, a szilva, a kajszi, a meggy és a körte következik. Továbbá a klorogénsav segít megőrizni az érfalak rugalmasságát, mivel pozitívan befolyásolja a cukor- és lipidanyagcserét.

Nemcsak a friss szilvának vannak jótékony hatásai, az aszaltszilva szintén nagyon egészséges: hozzájárul a megfelelő bélműködéshez és minden vitamin, hasznos tápanyag megtalálható benne. Természetes K-vitamin-forrás, illetve káliumban gazdag, ezért, ha legalább 100 gramm aszaltszilvát fogyasztunk, akkor az fedezi a napi ajánlott mennyiség 30 százalékát.

Bár a szilva élettani szempontból nagyon értékes gyümölcs és hazánkban 23 fajtáját ismerjük, mégis nagyon keveset, fejenként alig több mint 1 kilogrammot fogyasztunk belőle évente.

Az Európai Friss Kalandok program nemcsak a szilva-, hanem általában a gyümölcsfogyasztást népszerűsíti Magyarországon, és igyekszik minél több fiatalt, gyermekes családot megismertetni a zöldségek és gyümölcsök egészségmegőrző hatásaival.