Nemzetgazdasági érdek a magyar borok védelme

Agro Napló
Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal élve meg tudják védeni a minőségi magyar borokat. Ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – mutatott rá a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Pomázi Gyula álláspontja: a magyar borok minőségének megóvása  mellett fontos az is, hogy a magyar borokat, borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Az SZTNH tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont.

A hivatal hatásköre kiterjed ugyanis a növényfajta oltalomtól kezdve a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, a szabadalmi bejelentésekre, valamint a védjegyoltalmakra és a földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – mondta az SZTNH elnöke.

Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz – közölte az MTI a helyszínről -, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra - tette hozzá.

Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Így díjmentesen vehetők igénybe azon, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, ezek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét.    

Az összes magyar borvidéken 32 magyar eredet-megjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell - emelte ki a SZTNH elnöke.

Kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borágazatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon - például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán - keresztül.

Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus szerint a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket – húzta alá a szakember.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?