A pénzintézet által közzétett ismertetés bejelenti: megszületett a Takarékbank elemzői által is hiányolt hatástanulmány az uniós Zöld Megállapodás agráriumot érintő legfőbb elemeiről, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) és a Biodiverzitás stratégia várható hatásairól. Hozzátéve: csak éppen nem onnan, ahonnan a leginkább várták volna: Brüsszel helyett Washingtonban, az amerikai mezőgazdasági minisztérium tekintélyes elemzőközpontjában készült el az első átfogó, tudományos alapokon nyugvó elemzés a témáról, az Economic Research Service-ben (USDA ERS).
Mint ismeretes, a Zöld Megállapodás keretében az Európai Bizottság által kidolgozott Termőföldtől az asztalig, valamint Biodiverzitás stratégia számos, finoman szólva is ambiciózus, 2030-ig megvalósítandó célkitűzést tartalmaz, így egyebek között: a növényvédő-szerek kockázatának és/vagy használatának 50 százalékos csökkentését; a talajok tápanyagveszteségének 50%-os csökkentését; ebből következően a műtrágyahasználat 20%-os csökkenését; az állattenyésztésben használt antibiotikum-eladások 50 százalékos csökkentését; a művelésből kivont mezőgazdasági területek 10 százalékra növelését, valamint az ökogazdálkodásba vont területek 25 százalékra növelését.
Mint ahogy arra Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója korábban többször felhívta a figyelmet, az Európai Bizottság nem készített semmiféle előzetes hatástanulmányt a javaslataihoz. Bár többen, így például a magyar agrárminiszter, Nagy István is felhívta a figyelmet a lehetséges drasztikus következményekre, a dokumentumokról jelenleg is anélkül zajlik a vita az európai intézményekben, hogy bármiféle fogalma lenne a vitázóknak azok lehetséges hatásairól a mezőgazdaságra és a fogyasztókra.
Az első hatástanulmány így némiképp váratlan helyről, az „amerikai AKI-tól”, azaz az ottani mezőgazdasági minisztérium agrárközgazdasági elemzőközpontjától származik – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid.
„A közgazdasági modelleken alapuló elemzés több lehetséges változatot is megvizsgált. Ezek alapján, ha csak az EU-ban hajtanák végre a fent vázolt stratégiát, akkor az unió agrárkibocsátása akár 12 százalékkal is csökkenhetne 2030-ig. Ha a világon mindenütt - amire lássuk be, kevés esély van – akkor „csak” 7 százalékkal. Magyarország esetében ez arányosan – 2019-es kibocsátás értékén számolva – legalább 330 milliárd, illetve utóbbi esetben 200 milliárd forint megtermelt érték eltűnését jelentené – mondta az ügyvezető igazgató, aki szerint, az EU exportja, amennyiben a zöld intézkedések egyoldalúan, csak az unión belül kerülnének végrehajtásra, a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 20 százalékkal esne vissza. Mindez mutatja, hogy a termeléscsökkenésen túl a Zöld Megállapodás végrehajtása drasztikusan rontaná az európai, és így a magyar gazdák versenyképességét a világ többi részéhez képest – tette hozzá a szakértő.
Ami az árakat illeti, ha csak az EU-ban hajtják végre a Zöld Megállapodást, akkor az a mezőgazdasági árak 17 százalékos emelkedését vetíti előre a tanulmány szerint. Ha a világ más részein is, az áremelkedés akár 53 százalékos is lehet.
Az élelmiszerárak ilyen mértékű növekedését az uniós agrárkibocsátás csökkenése önmagában nem magyarázza – állapítja meg pénzintézeti szakértő. Ennek megértéséhez számításba kell venni, hogy a következő időszakban a népességnövekedés miatt egy folyamatosan bővülő keresleti piac találkozik azzal, hogy az egyik legfontosabb agrártermelő és agrárexportőr, az EU jelentősen visszafogja a termelését – mutat rá Mezei Dávid.
Bár az amerikai tanulmány számos részletében és módszertanában vitatható és vitatni is fogják, abból a szempontból egybevág a Takarékbank előrejelzésével, hogy a Zöld Megállapodás legfontosabb hatása az uniós mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése – foglalta össze Mezei Dávid. Noha még folynak a viták a Zöld Megállapodásról, és annak végrehajtásáról az EU-ban, egyértelmű, hogy a termelést korlátozó intézkedések ellen az egységnyi kibocsátásra jutó hozzáadott érték növelésével tudunk védekezni. Így, ha a magyar mezőgazdaság mennyiségi kibocsátása nem is, de az általa előállított érték megőrizhető lehet a jövőben. Ehhez viszont továbbra is egy dologra, mégpedig innovatív beruházásokra van szükség az agráriumban – hangsúlyozta a Takarékbank ügyvezető igazgatója.
