A pénzintézeti szakértők úgy látják: noha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, november 9-én Brüsszelben előzetes politikai megállapodás született a vidékfejlesztést érintő Next Generation EU-források felhasználásáról. A Takarékbank elemzői üdvözlik, hogy az elkövetkező két éves időszakban legalább 90 milliárd forintnyi új forrás áll rendelkezésre a magyar agrárium számára.

A Bizottság eredeti javaslatával ellentétben – ami a kérdéses forrásokat csak 2022-2024 között tette volna elérhetővé – a most elfogadott megállapodás szerint már az elkövetkező két évben kifizetésre kerülhet az a mintegy 8 milliárd euró összegű uniós forrás, amit az újonnan bevezetett Next Generation (Következő Nemzedék) elnevezésű alapból vidékfejlesztésre szántak.

A Takarékbank elemzőinek becslése szerint Magyarország esetében ez a következő két évben nagyságrendileg 90 milliárd forint felhasználható támogatási forrást jelent. A forrás jelentős részben az ágazat versenyképességét és hatékonyságát növelő, illetve az eco-scheme-ek (a zöldítés helyébe lépő új típusú – előre megtervezett tevékenységet folytató -, környezet- és klímavédelmi vállalások) teljesítésére való felkészülést elősegítő – például precíziós és/vagy digitális eszközök beszerzését célzó - beruházásokra fordítható.

Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: az összeg mintegy 30 százaléka 2021-ben, míg a fennmaradó 70 százalék pedig 2022-ben lesz lehívható, hozzáférhető. A megállapodás részeként rögzítették az is, hogy az összeg legalább 37 százalékát klíma- és környezeti célokra – például biogazdálkodás vagy állatjólét – kell felhasználni.

Fontos kitétel, hogy az egyes tagországok nem használhatnak a jelenlegi vidékfejlesztési programjaikban környezeti célokra allokált forrásaránynál kevesebbet, ami azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi vidékfejlesztési programban jóváhagyott arány magasabb, mint 37 százalék, akkor a tagállam a Next Generation EU forrásból is legalább ugyanolyan arányban köteles a fenti célokra költeni.

A szakember emlékeztetett arra a másik fontos feltételre is, amely szerint az összeg 55 százalékát a fiatal gazdák elindulásának támogatására, valamint a gazdák- és élelmiszeripari vállalkozások válságállóságának fokozására, a fenntartható gazdálkodást, digitális fejlesztést szolgáló beruházásokra kell fordítani.

Az uniós közös agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési finanszírozási gyakorlatától eltérően ezek a kifizetések 100 százalékát EU forrásból finanszírozzák, azaz nincs szükség társfinanszírozásra a tagországok részéről. A támogatás intenzitása akár 75 százalékos is lehet (szemben a vidékfejlesztési beruházási támogatásokra jellemző 50 százalékkal), a fiatal gazdáknak az uniós vidékfejlesztési rendeletben rögzített 70 ezer eurós támogatási plafonját pedig 100 ezer euróra növelik.

A Takarékbank szakértői megjegyzik: a jelenlegi magyar vidékfejlesztési programban az induló fiatal gazda támogatás összege 40 ezer euró, illetve annak megfelelő forintösszeg, azaz a döntéshozó – feltehetően amiatt, hogy minél több, a generációváltást elősegítő sikeres pályázat legyen támogatható a rendelkezésre álló forráskeretből – most sem használja ki az uniós szabályozás nyújtotta támogatási plafont. Az elemzők szerint elképzelhető, hogy ez a gyakorlat a megemelt támogatási maximum összeg esetén sem változik.

A jogszabály szövege hamarosan beépül a KAP átmeneti rendeletébe, ezt követően megtörténik az Európai Parlament és a Tanács általi végső jóváhagyás, ami a tervezett menetrend szerint 2021. január 1-jén lép életbe – tartalmazza a hitelintézeti összegzés.