Kasza Gyula – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján közzétett összefoglalóban – elmondta: jellemzően saját és(/vagy) uniós forrásból megvalósuló programokon dolgoznak. Az saját szakterületén ilyen például az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi hozzájárulásával megvalósult „Maradék nélkül” elnevezésű, az élelmiszer-pazarlás megelőzését célzó projekt. Ebben fontos volt KFI-elemeket is megjelentetni, mivel e probléma mérési módszertana annyira új, hogy a témában egyszerűen nem rendelkeztek megbízható adatokkal, amire a projekt tudott volna támaszkodni. Másik ilyen az „Ételt csak okosan!” című projekt, amelynek fontos célkitűzése: a fogyasztók széles körű szemléletformálása, a tudatos vásárlástól a biztonságos ételkészítésig. Ehhez a projekthez szintén biztosít uniós forrást a Horizont 2020 keretprogramján keresztül az EU. A három éve, 2017-ben májusában létrejött SafeConsumE elnevezésű kutatási együttműködés fő célkitűzése, hogy mérhető javulást érjen el az élelmiszer-eredetű megbetegedések viszaszotításában. A harminckét intézmény együttműködésével zajló munkát a norvég Nofima kutatóintézet koordinálja, Magyarországot a Nébéh mellett a SZIE Élelmiszertudományi Kara és az Állatorvostudományi Egyetem képviseli a konzorciumban. Az ebben való részvétel komoly tapasztalatokat hozott Nébih-nek, hiszen nagyon sok részterületen közvetlenül is tudta támogatni a hivatal alaptevékenységét.
A korábban végezett munka elismeréseként pedig a hatósági kockázatkommunikációs munkacsoport vezetését bízták a magyar élelmiszerlánc-biztonsági hatóságra, ami azt mutatja, hogy e téren a Nébih tevékenysége az európai élvonalba tartozik. Mindemellett a Nébih Kockázat-megelőzési és Oktatási Osztálya – az intézményen belüli átalakulások miatt – megörökölte a kutatás-fejlesztéssel (K+F) kapcsolatos feladatok közül az ICRAD – azaz a Fertőző Állatbetegségek Kutatásának Nemzetközi Összehangolásával foglalkozó - pályázati konstrukció kezelését is. Ennek a nemzeti koordinátora az osztály – jegyzi meg a szakember -, a Nébih ugyanis finanszírozóként is bekapcsolódott a programba. Fontos kitérni arra is, hogy a Nébih az élelmiszerlánc területén nagyon jelentős és erős laboratóriumi kapacitással rendelkezik. Az itt dolgozó munkatársakat nemzetközileg is jegyzik, elismerik, így rajtuk keresztül a hivatalt rendszeresen meghívják különböző pályázatok résztvevőjének vagy „érintettnek”, más szóval stakeholdernek.
A hivatal nem kutatóintézet – szögezi le Kasza Gyula -, de van kutatási tevékenysége, mivel lépést kell tartani más élelmiszerlánc-szereplőkkel: a tisztességesekkel és még inkább azokkal, akik tisztességtelen eszközöket is bevetnek sikerük érdekében. A Nébih munkatársai számára természetesen nem kötelező a PhD – azaz a doktori cím, tudományos fokozat megszerzése - vagy a szakcikkek megjelentetése, de természetesen mindenkinek feladata, hogy korszerű tudása legyen, és ezt folyamatosan fejlessze azt. Ez nem megy másként csak úgy, ha a Nébih együttműködik a hazai és a külföldi vezető tudományos intézményekkel. Mindehhez a legjobb eszköz, ha velük közös kutatási projekteket tudnak indítani a külföldi tudományos műhelyek.
Ezeket a szakembereket talán nem is lehetne megfizetni, így viszont együtt dolgozhatnak a Nébih munkatársaival. A korábban említett pályázatoknál bizonyítani kellett, hogy a Nébih-re osztott szerepkört kompetens módon töltik be a hivatal munkatársai. Ma már ugyanis nem olyan érdekes, hogy minél több országból legyenek képviselők a projektekben, sokkal fontosabb inkább az, hogy a partnerek megfelelő felkészültséggel, professzionális hozzáállással, referenciákkal és szakmai kapcsolatokkal rendelkezzenek.
A „Maradék nélkül” elnevezésű Nébih pályázat például egy jó referencia. Olyan szintre fejlődött, hogy ma már ez Magyarország nemzeti élelmiszerhulladék-megelőzési programja, és az Európai Bizottság felkérésére a Nébih többi tagállam képviselői előtt mutathatta be jó modellként, jó gyakorlatként. Szintén a program hatására Magyarországot választották az Európai Unió Élelmiszerhulladék-platform konferenciájának helyszínéül is, amelyet két uniós biztos nyitott meg, ami szinte példa nélküli esemény volt.
A Nébih osztályvezetője külön is kitár az ICRAD tevékenségéra, és elmondja: a Fertőző Állatbetegségek Kutatásának Nemzetközi Összehangolásával foglalkozó csoport az állati, elsősorban fertőző betegségek kutatását célzó projektek koordinációját végzi. A kutatási célterületeket az aktuális, kiemelt jelentőségű kihívások befolyásolják, mint jelenleg például a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis (ASP). A pályázati forrásokat a tagállamok adják össze, amit az EU még szerény mértékben kiegészít. A finanszírozó intézmények konzorciumot alkotnak, amely megfogalmazza a pályázati feltételeket, menedzseli a pályázati folyamatot, majd felügyeli a projektek szakmai és pénzügyi teljesülését. Sokan úgy tartják, hogy az ICRAD voltaképpen ugródeszka, mert az ICRAD nyertesek utána általában eredményesen indulnak a nagyobb költségvetésű uniós pályázatokon is. Nébih is ezzel a céllal vágott bele ebben a munkába, szeretne ugyanis minél több hazai kutatót helyzetbe hozni a most induló Horizont Europe nyújtotta lehetőségeinek kihasználásával.
A Nébih jelentős segítséget kapott az Agrárminisztériumtól és a NAK-tól egyaránt a kutatás-fejlesztés területén – emelte ki Kasza Gyula, hozzátéve: a két intézmény munkatársai ugyanis komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek az EU-ban, hiszen számos szakértői hálózatnak megbecsült tagjai. Ezek a szakértők tapasztalataim szerint – mondja a Nébih osztályvezetője - hivatásuknak tekintik, hogy a hazai potenciális pályázók érdekeit képviseljék. Ezért a Nébih rendszeresen kap tőlük olyan kérdéseket, hogy most mik a legfontosabb célkitázásek, milyen területtel szeretne foglalkozni a hivatal. Ez felbecsülhetetlen értékű segítség, mert a Nébih-nek nincs állandó képviselője azokban a testületekben, amelyekben a minisztériumi és az agrárkamarai szakértők jelen vannak, így nagyon sokra értékeljük ezt a lehetőséget. Mindemellett rendezvényeket, tréningeket is tartanak, amelyeknek ugyancsak haszonélvezői a Nébih munkatársai.
„Elégedett vagyok a jelenlegi helyzettel - mutat rá a címzetes egyetemi tanár -, de még jobb lenne, ha tovább gyarapíthatnánk a tudásunkat, tapasztalatainkat. Szeretnénk még több pályázati lehetőségről vagy konkrét konzorciumokról, formálódó konkrét projektekről tudni. Sokszor van úgy, hogy értesülünk egy lehetőségről, tudjuk is, hogy mit szeretnénk, de nem találjuk meg azt a partnert, amelyik esélyes konzorciumvezető tudna lenni. Persze mi is elkezdhetnénk konzorciumvezetőként csapatot gyűjteni, de ehhez nem minden esetben lenne meg a megfelelő erőforrásunk házon belül” – fogalmaz a szakember.
Hozzá fűzi még: „ráadásul sokszor az a benyomásom, hogy a neves nyugat-európai intézményeknek nagyobb esélyük van nyerni konzorciumvezetőként egy adott pályázaton, így hasznosabb inkább társulni hozzájuk. Ugyanakkor bízom benne, hogy rövidesen eljön az idő, amikor a Nébih is elindulhat konzorciumvezetőként valamely pályázaton”.
