A szakember emlékeztetett: a társadalmi, gazdasági és környezeti változások az elkövetkező években komoly kihívás elé fogják állítani az összetett, sok szereplőből álló, és azok kölcsönös egymásra hatására épülő élelmiszer-ellátó rendszert. A népességnövekedés, a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának növekedése, a természeti erőforrások károsodása és sérülése, a biodiverzitás csökkenése, az élelmiszer-pazarlás fokozódása, illetve az előre meg nem jósolható hatások (például a koronavírus-járvány) arra késztetik a rendszer szereplőit, hogy alapjaiban gondolják át tevékenységüket.
Vagyis a várható hatásokra történő időbeni felkészülés, illetve a rendszer fenntarthatóságának és rugalmasságának biztosítása kulcsfontosságúak lehetnek a rendszer stabilitásának és versenyképességének megőrzésében. A folyamatban elengedhetetlen a kutatás és innováció szerepe, valamint a szereplők közötti együttműködés és közös gondolkodás megindítása. Egy ilyen komoly helyzetben a NAK sem maradhat tétlen, így folyamatosan nyomon követjük és véleményezzük a vonatkozó stratégiákat, mindemellett számos kapcsolódó munkacsoportban és projektben veszünk részt annak érdekében, hogy az aktuális információk és lehetőségek minél közvetlenebb csatornákon juthassanak el a NAK tagságához.
Rámutatott: számos élelmiszer-ellátó rendszert érintő nemzetközi stratégia és keretrendszer létezik. Milyen mértékben befolyásolják ezek a hazai szeplőket, a kutatási és innovációs folyamatokat? – tette fel a kérdést, amit úgy válaszolt meg, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó nemzetközi kezdeményezések többsége átfogó célokat fogalmaz meg a kérdéskörrel kapcsolatban. Így fontosnak tartja az éhezés megszüntetésé, az élelmezésbiztonságot, a kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtését, valamint a fenntartható élelmiszer termelés és előállítás támogatását, továbbá a mindezen elképzeléseket támogató kutatás és innováció megvalósítását is.
Rámutat ugyanakkor arra, hogy a kitűzött célok, azaz az élelmiszer-ellátó rendszert érintő kihívások a szereplők szoros együttműködése nélkül nem oldhatók meg. Így a makroregionális és nemzeti érdekek kialakítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatban lévő ENSZ (fenntartható fejlődési célok) és uniós (FOOD2030, körforgásos gazdálkodás, Európai Zöld Megállapodás) keretrendszereknek, valamint az azokhoz tartozó uniós stratégiáknak (Termőföldtől az asztalig, Biodiverzitás) való megfelelésre. Várhatóan ugyanis ezek a keretrendszerek és stratégiák alapjaiban határozzák meg a hazai szereplők tevékenységének irányait és céljait. Mindemellett megvalósításukban jelentős szerepe van a kutatásnak a fejlesztésnek és az innovációnak, amellyel a láncszereplőknek a tervezés és a megvalósítás során érdemes számolniuk.
Az uniós kutatási programok, szakpolitikák és pályázati kiírások befolyásolása érdekében Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a SCAR, vagyis az Agrárkutatási Állandó Bizottság Élelmiszer-ellátó rendszerek munkacsoportjában és az Agrárminisztérium (AM) koordinációja mellett zajló BIOEAST-kezdeményezés Élelmiszer-rendszer tematikus munkacsoportjában képviseli a magyar érdekeket. A tagállami küldöttekből álló SCAR munkacsoport az európai agrárkutatás összehangolása révén tanácsokat fogalmaz meg az Európai Bizottságnak, így a kutatási irányok meghatározásában jelentős szerepe van. A BIOEAST-kezdeményezés a közép-kelet-európai régió biomassza-alapú gazdaságon belüli együttműködések és kutatási érdekek nemzetközi képviseletét célozza elsősorban.
Az Élelmiszer-rendszer tematikus munkacsoport idén tavasszal alakult meg, így a konkrét feladatok jelenleg körvonalazódnak, de az biztos, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a tudomány és a szakpolitika közötti kapcsolat megerősítése. A munkacsoportok a szakmai tevékenység mellett kapcsolatépítésre is kiválóak, így az aktív képviselet további előnyükkel is kecsegtet.
Magyarország három minisztérium (Agrárminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Emberi Erőforrások Minisztériuma) támogatásával sikeresen pályázott a Fit4Food2030 projekt keretein belül létrehozható nemzeti „Food Policy Lab” működtetésére. Az Agrárminisztérium által jelölt koordinátorok, így Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői működtetik a hazai „Policy Lab”-et. A 2017-ben indult hároméves Horizont 2020 projekt célja, hogy az Európai Bizottság FOOD 2030 szakmapolitikai keretének támogatásán keresztül megoldást keressen az élelmiszer-ellátó rendszer kihívásaira (például éhínség, alultápláltság, elhízás, klímaváltozás, szűkös energiaforrások, hulladék) a kutatás-fejlesztés és innovációs lehetőségek integrálása mellett. A munka részeként betekintést nyerhetünk az élelmiszer-ellátó rendszer működésébe, a kapcsolódó kutatási és innovációs rendszerekbe, kitörési pontokba, illetve a vonatkozó jó gyakorlatokba.
A munka további célja a hatékony és célzott kommunikáció, valamint disszeminációs tevékenység révén az érdekelt felek tájékoztatása a projekten túl, így maximalizálva az eredmények és szakmapolitikai ajánlások hatékonyságát. A hazai munka során kialakításra került egy szakértőket tömörítő hálózat, amely három műhelyfoglalkozás keretében tárta fel a hazai ellátórendszer sajátosságait és jövőbeli vízióját. A magyar munka jelentős elismerése, hogy a projekt legfelső tanácsadó testületének ülésére meghívást kaptunk az eredmények bemutatására, illetve, az is, hogy más országok a magyar forgatókönyvet követik.
A szakértő megemlítette, hogy személyesen is részt vesz, felkérés alapján az ad hoc feladatokra alakuló szakértői csoportok tevékenységében. Példaként említette, az Európai Bizottság által szervezett műhelymunkát, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a Horizont Európa stratégiai programozásához azzal, hogy meghatározza és előtérbe helyezze a fenntartható, egészséges, biztonságos és inkluzív élelmiszer-ellátó rendszerre történő áttéréssel kapcsolatos jövőbeli kutatási és innovációs témákat, igényeket. Továbbá a Copa-Cogeca „Termőföldtől az asztalig” stratégiára létrehozott szakértői csoportjának munkájában is részt vesz a NAK szakértője.
A Horizont 2020 keretprogramban 2019-ben jelent meg a „Food system and Climate” (FOSC) társfinanszírozott ERA-NET felhívás, amelynek célja éghajlatváltozás élelmiszerbiztonsági vonatkozású, országok közötti kutatási és innovációs hálózatai kialakításának, valamint a nemzeti és nemzetközi kutatási programok összehangolása. A megadott kritériumok alapján egyedüli magyarként sikeresen pályáztam a bírálók közé, így az év második felében csaknem tíz kollégával együtt véleményezzük az első szűrőn átjutott közel ötven pályázatot. Ez egy igazán izgalmas munka lesz, hiszen a bírálói tapasztalatszerzés mellett betekintést nyerhetek a sikeres pályázatok felépítésébe és kidolgozásába is – mondta Szűcs Viktória.
Hozzáfűzte: a nemzetközi fórumokon és projektek révén a NAK tagsága számára korlátozottan elérhető információt továbbítanak első kézből, amik rövid és hosszú távú stratégiai tervezésükhöz hasznos segítséget nyújthat. Mindemellett a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, hosszú távú rendszerszemléletű egyeztetések megindításának érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálása mellett tervben van az élelmiszer-ellátó rendszer tükörcsoport megalakítása. A zárt munkacsoport kétirányú kommunikációt generál majd egy-egy fontos témával kapcsolatban az elképzelések szerint. Ez egyrészt a nemzetközi munkacsoportok képviselőin keresztül a részvevők tájékozódhatnak a nemzetközi szinten releváns aktualitásokról, másrészt ugyanakkor a részvevők szakmai javaslata és álláspontja eljut a nemzetközi munkacsoportokhoz is. „Így várhatóan a nemzeti érdekeket egységesebben és hatékonyabban képviselhető” – összegezte a feladatokat a NAK KFI szakértője.
