Az elemzés emlékeztet: ahogy a korábbi években, így a 2020-ban történt jégkárok összesítését is a gazdálkodók bejelentései alapján készítették el. A jégkárbejelentések adatait feldolgozva megyei és járási szintű elemzéseket végzett a NAK, valamint következtetéseket, összefüggéseket vont le, amiből meg tudható, hogy voltak-e összefüggések a jégkárbejelentések és a jégveszélyes zivatarok időpontjai között.

Az elemzések során azokat a jégveszélyes zivatarfelhőket vették figyelembe, amelyek során – még a jégkármérséklő rendszer üzemeltetése mellett is – kialakulhatnak nagyobb jégszemek. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során a -10 Celsius fokos (°C) hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 és -40°C körül jégszemek keletkeznek belőlük.

A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Az így egymással összeolvadt jégszemek mérete elérheti a 7-8, akár 10-12 centiméter átmérőjű nagyságot is. Az elemzések alkalmával a -20 Celsius fok alatti hőmérsékleti szintet vettük figyelembe, amikor már a vízcseppek jégszemekké alakulnak át a zivatarfelhőben.

A 2020-as védekezési szezon kárbejelentési térképén a kárbejelentési napok és – ezzel párhuzamosan – a zivatarok hevessége is jól látható, egyértelműen kimutatható átfedés az esetleges jégveszélyes napokon.

Az első táblázatban a jégkárbejelentéses napok sorrendje szerepel (dátum, járás, illetve az érintett terület nagysága szerint), a második táblázatban a 2020. évi jégveszélyes zivatarok hevesség szerinti sorrendje látható (dátum és megyék szerint). Az adatok alapján egyértelműen megállapítható a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok közötti átfedés, ugyanis az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap megtalálható a húsz legzivatarosabb napok között. A kárbejelentések 80 százaléka erre a tíz zivataros napra tehető – vonja le a legfontosabb következtetést a NAK összegzése.