A közlemény emlékeztet: az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége és az egyre szigorúbb fogyasztói elvárások következtében egyre modernebb technológiai eljárások segítik az élelmiszerek minőségellenőrzését is. Az egyik ilyen fejlett módszer a hiperspektrális képalkotás, aminek alkalmazási lehetőségeit Parrag Viktória, a Szent István Egyetem (SZIE) Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje is vizsgálta a csiperkegomba, a görögdinnye és a darált kukorica esetén.
A hiperspektrális képalkotás lényege – foglalta össze az ismertető –, hogy a spektroszkópia és a hagyományos képfeldolgozás előnyeit ötvözve a felvett kép minden pixelén rögzíti a spektrumot, így minden mérés után nagyméretű adathalmaz keletkezik. Bár ezt a technológiát már harminc évvel ezelőtt kifejlesztették, a széles körű használathoz szükséges óriási számítási kapacitások és speciális szenzorok az elmúlt évek informatikai fejlesztésének köszönhetően lettek csak elérhetők. Ezzel egy-időben pedig az alkalmazási lehetőségek vizsgálata is kiemelt kutatási kérdéssé vált az agrárium területén is.
„A technológia élelmiszeripari alkalmazásának számos előnye van, hiszen minta-előkészítés nélkül érintés- és roncsolás-mentes, gyors, objektív és valós idejű mérést tesz lehetővé. Az adatok alapján pedig a beltartalmi jellemzők becslésére és minőségi hibák kimutatására is van lehetőség. A módszerrel számos növényi és állati eredetű nyersanyagot, valamint élelmiszert vizsgáltak már a szakértők, a gomba eredetű fertőzések hiperspektrális látórendszerrel történő kimutatása azonban még új, nagyrészt feltáratlan terület”– mutat rá munkájának központi kérdéskörére a fiatal kutató, aki csiperkegombákon a pókhálós és zöld penész kórokozójának nyomait, darált kukorica mintákon pedig fuzáriumfertőzés nyomait kereste. A gombaeredetű fertőzésekből fakadó minőségromlás számos más termény esetén is komoly gazdasági problémát jelent, így a hiperspektrális képfeldolgozás ilyen célú felhasználása rövid időn belül közvetlen hasznot hozhat az agráriumban.
„Egy ilyen fejlett monitoringrendszer képes a minőségi szempontból nem megfelelő darabokat kiválogatni, sőt a fertőzést detektálva annak elterjedését az érintett termék eltávolításával megelőzni. A speciális szenzorok technikai fejlődése, áruk csökkenése és az elérhető informatikai eszközök számítási kapacitásának növekedése pedig a közeljövőben még inkább hozzájárul majd a rendszerek gyors elterjedéséhez az élelmiszeripar egyre több szegmensében” – hangsúlyozza Parrag Viktória, aki szerint ezzel a módszerrel a takarmányok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben ellenőrizhetőek lehetnek, ami nagymértékben hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság fejlődéséhez.
A fiatal szakember kutatását Felföldi József egyetemi tanár és Firtha Ferenc egyetemi docens, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszék kutatói segítették – tartalmazza a közlemény.
