A laboratóriumi levélminta-vizsgálat azoknak a gazdálkodóknak ajánlott, akiknek a Vidékfejlesztési Program (VP) az Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetés (AKG) pályázat kedvezményezettjeiként kötelező évente levélanalízist, ötévente pedig talajvizsgálatot végeztetniük. Továbbá emellett a talajvizsgálati és a levélanalízis-eredményekre alapozva évente tápanyaggazdálkodási-tervet is készíttetniük kell.
A NAK szolgáltatásaival segíteni kívánja a gazdálkodókat abban, hogy jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni. A nitrát-érzékeny területeken műtrágyát használók számára, illetve a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási pályázatban (VP-AKG) előírt tápanyaggazdálkodási-tervek (TGT) készítésében már hosszabb ideje nyújt segítséget az agrárkamara, és 2019 decemberétől az agrárszolgáltatások része lett a talajminták kötelező vagy önkéntesen választott laboratóriumi vizsgálata is.
Az utóbbi kör ez év július 1-től a laboratóriumi levélanalízis-vizsgálattal bővül. A NAK szakértői által kidolgozott, a mintavételi módokat és időpontokat tartalmazó útmutató alapján az érintett gazdálkodók vehetnek növény- vagy levélmintákat, amelyeket az e célra szolgáló borítékokban leadhatnak a falugazdászoknál, akik a továbbiakban gondoskodnak a minták laboratóriumba való eljuttatásáról.
A fás szárú növények, állókultúrák esetében az évente végzett levélanalízissel lehet diagnosztikailag leginkább nyomon követni a tápanyagellátás és a tápanyagegyensúly helyzetét és annak változásait. A helyes táplálással a növények egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek a különböző stressz-hatásokkal és kórokozókkal szemben, így a további inputanyagok beviteli igénye is csökken. Az egymást követő évek vizsgálati adatai fontos összehasonlítási alapot szolgáltatnak, a levélanalízis megbízhatóságát jelentősen növelik.
Az agrárkamara mindazoknak ajánlja az új, kedvezményes díjazású szolgáltatás igénybevételét, akiknek a VP-AKG kedvezményezettjeiként kötelező évente levélanalízist, ötévente pedig talajvizsgálatot végeztetniük, és emellett a talajvizsgálati és a levélanalízis-eredményekre alapozva évente tápanyaggazdálkodási-tervet is készíttetniük kell. A VP-AKG-ben a levélanalízis csak a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium és magnézium paraméterekre elvárt, azonban a kamara javasolja a mikroelemek vizsgálatát is, hiszen sok esetben ezek okozzák a hiánytüneteket, a nem megfelelő minőségi, eltarthatósági problémákat. A mintavételi folyamatról, az igénybevételi lehetőségekről bővebben a https://www.nak.hu/labor oldalon lehet tájékozódni.
A most induló vizsgálattal az adott növény aktuális állapotáról kaphatnak képet a gazdálkodók, továbbá a vizsgálat a növekedésben lévő növényeknél a tápanyag-hiánytünetek orvoslására, a tápanyagfelvétel kiszámítására, a potenciális terméshozam becslésére, valamint egy adott kezelés hatékonyságának értékelésére is alkalmas. A megfelelő időben vett levélminta a gyors döntések megalapozásához is segítséget nyújthat.
A támogatásban érintetteken kívül azoknak is érdemes megfontolniuk a vizsgálat elvégzését, akik az inputanyagok csökkentésével és célzott tápanyag-utánpótlással rövid és hosszú távon is csökkenteni kívánják költségeiket – hívja fel az érintettek figyelmét a NAK.