Farkas Sándor hozzátette: ezért az agrártárcánál azon dolgoznak, hogy a jelenlegi egy főre jutó éves átlag halfogyasztás minél előbb megduplázódjon.
Ez a törekvés gazdasági szempontból is fontos, a jó minőségű hazai halak fogyasztásának növelése ugyanis csökkenti az importot, valamint piacot biztosít a magyarországi haltermelőknek. A halgazdálkodás ugyanakkor komoly erőforrást is jelent, meghatározó nemzetgazdasági jelentőséggel bír, valamint hozzájárul a vidéki régiók stabilitásához és a fenntartható fejlődéshez.
Kiemelkedő eredmény – hívta fel a figyelmet az államtitkár -, hogy az étkezési célra szánt hal mennyisége hazánkban az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Mindez az intenzív módon történő afrikaiharcsa-termelés növekedésének is köszönhető – mondta -, amelynek nyomán tavaly mintegy 3200 tonna étkezési hal került így a piacra. Ezzel a mennyiséggel Magyarország az elsők között van Európában.
Másrészről – mutatott rá az államtitkár - egészségügyi szempontból is kiemelt fontosságú lenne a halfogyasztás növelése, mivel a magyar halak nemcsak nagyon finomak, hanem fogyasztásuk rendkívül egészséges is. A halas ételek ugyanis könnyen emészthetőek, jótékony zsírsavakban gazdagok és csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ezek miatt számos ösztönző intézkedést vezetett be a szaktárca. Példaként emelte ki: a fogyasztási célú hal általános forgalmi adójának (ÁFA) 27 százalékról 5 százalékra mérséklését. Emellett bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet is, ami a magyar termelésű minőségi halaknak és az ezekből készült haltermékeknek a termékkínálaton belül történő megkülönböztetését teszi lehetővé, így az irántuk való fogyasztói bizalom és a halfogyasztási kedv növelését célozza.
Mindezt az törekvést támasztja alá – emelte ki Farkas Sándor -, hogy 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) forrásai összességében – ez tartalmazza az e célra fordítható hazai és uniós pénzeket is – mintegy 16,2 milliárd forintot tesznek ki. Ez az összeg a magyarországi halgazdálkodás fejlesztését, a hazai haltermelést és a halfeldolgozás bővítését, valamint a halfogyasztás ösztönzését szolgáló marketing tevékenyég finanszírozását szolgálja – mondta az államtitkár. Hozzátéve: a legfontosabb, hogy a fogyasztóhoz a lehető legmagasabb feldolgozottsági fokú termék kerüljön, legyenek konyhakészek.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) elnöke arról beszélt: a haltermelők egy eredményes gazdasági (termelési) évet tudhatnak maguk mögött. Így nagy mennyiségű és jó minőségű halból válogathatnak a fogyasztók, A Ma-Hal úgy szeretne az év végi ünnepek előtt a fogyasztóknak segíteni, hogy olcsó halhoz juthassanak: 50 településen 80 helyszínen élőhalat árusítanak a termelők. Így a kereskedelmi szervezetek kihagyásával vehetik meg kedvenc halaikat az emberek az ünnepi menühöz. A konkrét helyekről egy interaktív térkép segítségével lehet tájékozódni az interneten (www.magyarhal.hu) az akciókról. A hal ára az idén nem emelkedik a tavalyihoz viszonyítva – közölte az elnök.
Hozzáfűzte: a Magyarországon megtermelt mintegy 12 ezer tonna pontyból – ezt vásárolják legtöbben belföldön – jelentős mennyiséget adnak el külföldön is. Nagy az érdeklődés a magyar pontyra Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Németországban is. A ragadozó halak tekintetében – fogassüllő, csuka, szürke harcsa – Magyarország a második legnagyobb termelő, gyakorlatilag ezekből a halakból minden mennyiség értékesíthető az unió piacán. A növényevőhalak iránt csökkent ugyan a kereslet, de a busából és az amurból is kitűnő ételek készíthetők, csak más konyhai technológiával, mint a belföldön legnépszerűbb ponty esetében – mondta Németh István.
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője emlékeztetett: az Advent nemcsak az örömteli várakozás ideje Magyarországon, hanem a halfogyasztásé is. Örömteli hír az utóbbi területen, hogy belföldi halfogyasztás az utóbbi egy évben több, mint 10 százalékkal nőtt. Ez a fogyasztás növekedés adhat egy stabil ösztönzést a hazai halágazatnak a további fejlesztéshez – jegyezte meg. Hozzáfűzte: fontos az is, hogy mindez előmozdíthatja a halfogyasztás növekedésén keresztül az egészségesebb magyar társadalom létrejöttét. A magyarországi halfogyasztás növekedéséhez pedig nemcsak az áfa-csökkentés és a lakossági vásárlóerő növekedése járult hozzá, hanem az AMC fogyasztásösztönző kampánya is – mondta az AMC ügyvezetője. Hozzáfűzte: a halágazat a fenntarthatósághoz is jelentősen hozzájárul, mivel a környezeti terhelése zéró.
A halágazat helyzetét bemutató friss összegzés szerint Magyarországon a halastó művelési ágban mintegy 29 700 hektár tóterület szerepelt az adatgyűjtés nyilvántartásában 2018-ban. Ebből az üzemeltetett tóterület nagysága mintegy 26 400 hektárt tett ki. Az előző évhez képest 1,6 százalékkal nagyobb területen folyt gazdálkodás 2018-ban. Ez azt jelenti, hogy 24 hektár új halastavat létesítettek és 227 hektár tóterületet rekonstruáltak.
A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége mintegy 22 500 tonna volt tavaly. Az étkezési halak előállításában a pontytermelés a domináns, ugyanis hazánkban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat. A magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó részét hosszú évek óta ugyanaz a három régió adja: a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. Így 2018-ban, ahogy jellemzően a korábbi években is, Hajdú-Bihar megyében termelték a legtöbb halat. Ezen kívül jelentős mennyiséget halásztak le Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya és Csongrád megyében is.
