Emiatt a nagyobb termelőknél ugyanakkor még inkább előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – a termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére lehet számítani, ami iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében pedig nincsen számottevő változás.

A magyarországi éves átlag görögdinnye-fogyasztás évente és fejenként  10-12 kilogramm, a hazai termesztés ennél többet is tudna teljesíteni. A magyar görögdinnye termelés mintegy 60 százaléka belföldön kerül értékesítésre és átlagosan 40 százalékot visznek külföldre, de utóbbi mennyiség az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az exportpiacok növeléséért ugyanis a konkurens országokkal is meg kell küzdeni.

Az napirenden lévő feladatok elvégzéséről szezon eleji egyeztető fórumot tartott március elején a NAK Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. A megbeszélésen elhangzott: most kezdődik a palánták nevelése, és remélik, hogy az esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket és a koronavírus-válság sem lesz negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.

Megállapították: a múlt évben a tavaszi hidegek miatt későn indult a dinnyeszezon, ellenben tovább tartott. A megszokottnál kevesebb görögdinnyét exportáltak (úgy tűnik – összegezték a szakemberek -, hogy erős volt a konkurencia a célországokban), de szerencsére itthon jelentős volt a fogyasztói igény a magyar dinnye iránt. Az agrárkamara a termelői szervezettel közösen az idei évre is tervez fogyasztásösztönző kampányt.

Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban zajlik egyfajta koncentráció, azaz számos kisebb termelő felhagy a tevékenységével, ugyanakkor a közepes és nagy méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon várhatóan ismét növekedést jelent majd az ágazatnak.

A két legjelentősebb termőkörzetben, a békési és szabolcs-szatmári régióban idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna és Fejér megyében, valamit Hevesben és a Jászságban továbbá a szórvány területeken (például a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást a szakemberek.

A termelők a csomagolás területén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, így is garantálva a minőséget, nyomon-követhetőséget – tartalmazza az összegzés.