A koronavírus járvány tavaly márciusi kirobbanása utáni időszakban, vagyis 2020. március-decemberében az agrárexport 1,7 százalékkal, 7873,6 millió euróra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az agrárimport pedig 5201,5 millió euróra, 1,4 százalékkal csökkent, azaz a statisztikai adatok szerint a koronavírus-járvány alig érintette az agrár-külkereskedelmet.

Ez igen jól mutat rá arra, hogy a magyar agrárium teljesítménye erősen válságálló – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.

Kiemelte: az export növekedése leginkább a gabonaféléknek, a különböző ehető készítményeknek (étrend-kiegészítőknek), a malomipari termékeknek és a zöldség- és gyümölcskészítményeknek köszönhető. Ugyanakkor – tette hozzá – csökkent a húsok (kacsa, pulyka), a növényi termékek, például dugvány, oltvány, az élő állatok és az olajos magvak kivitele.

Mindezek eredőjeként az agrárgazdaság koronavírus-járvány alatti egyenlege 2020. március-decemberben 2672,1 millió euró volt, ami 8,3 százalékkal (203,7 millió euróval) haladta meg 2019 azonos időszakának egyenlegét, egyúttal a 62,6 százalékát adta a nemzetgazdaság 4271,6 millió eurós egyenlegének.

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy ez a teljesítmény nem egyedülálló, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért a gazdasági jelentősége meghatározó.

Tízéves távlatban, a 2010-2020-as időszakot tekintve, szintén látványosan nőtt az egyenleg. Ebben az időszakban az agrárexport 63,7 százalékkal, az egyenleg 50,3 százalékkal bővült.

Német-román-olasz dobogó

Az első három legnagyobb exportpiacunk tavaly Németország (1474,8 millió euró), Románia (1340,2 millió euró) és Olaszország (1137,3 millió euró) volt. Az import vonatkozásában pedig a három legnagyobb származási piacunknak tavaly Németország (1223,8 millió euró), Lengyelország (859,8) és Szlovákia (596,2) bizonyult.